Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 1b tömeggondnok és az alperes között az A) alatti okiratban foglalt vételi ügylettől való közös elállást illetően, okirat hiányában, az előbb kifejtettek értelmében érvényes megállapodás nem jött létre, annak alapján tehát a felperes a keresetben megjelölt ingatlan tulajdonát, avagy annak az alperes részéről történt eladása miatt annak egyenértékét nem követelheti. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. Az ügy ilyen állása mellett az alperes felülvizsgálati kérelmében felhozott -többi panaszainak érdemi méltatása tárgytalanná vált. = A szóbanforgó megállapodás csupán a tömeggondnokot megillető törvényi opció nemgyakorlásának következményeit szabályozta. A csőd ügyletfeloldó hatása (Grosschmid : Fejezetek I. kötet 141. old.) a szolgáltatást már okafogyottá tette s így az ingatlan visszakövetelésének jogcímét nem a megállapodás teremtette meg ; nem látszik tehát helyesnek, ha az utóbbit a Kúria elidegenítő jogügyletnek tekinti. 17. Bekebelezett haszonélvezeti jog esetén sincs írásbeli okirat kiállításától függővé téve az oly megállapodás érvényessége, amellyel a haszonélvezetre jogosult az őt haszonélvezeti joga alapján megillető birtoklás gyakorlását egészben vagy részben másnak engedi át. (Kúria 1929. nov. 20. P. V. 290/1929. sz.) 18. Az özvegyi jog megszorításáig az önhibáján kívül különváltan élő feleséget is megilleti özvegysége idejére a férj halálától az özvegyi jog. (Kúria 1929. okt. 25. P. I. 8175/1927. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ához képest az összes bizonyítékok mérlegelése alapján ténykép állapította meg az ítéletében, hogy az elsőrendű alperes a férjét, Sz. Józsefet 1903. évi május havában, annak durva bánásmódja miatt, jogosan hagyta el és nem állapította meg, hogy az elsőrendű alperes a férjétől való eltávozása után idegen férfival szerelmi viszonyt folytatott volna. Ez a ténymegállapítás nem történt valamely jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével, avagy nyilván helytelen ténybeli következtetéssel és nem áll ellentétben az iratok tartalmával és így az a Pp. 534. § értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó.