Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magáiíjogi Döntve Hytár. alapul szolgáló vagyon hiányában nem vezettek sikerre; e tárgyalásoknak megismétlése s addig tartó folytatása pedig, míg az alperes maga a tartási kötelezettség teljesítésére némi vagyon szerzésével s fizetése javulásával a tartásdíj összegszerűségére is kiterjedő ajánlatával maga képesnek mutatkozott, a tartás behajtására irányuló oly megfelelő folytatólagos eljárás, mely a szolgáltatásról való lemondás vélelmét alapjában kizárja ; az alperesnek a tartásdíj fizetésére képességét és készségét kijelentő levele vételétől a kereset érvényesítéséig letelt rövidebb idő pedig e követelés érvényesítése végett szükséges adatok beszerzésére s a kereset előkészítésére feltétlenül szükségesnek mutatkozván, a követelés érvényesítésének jogi akadályául semmiként sem szolgálhat. Mindezeknél fogva az 1914. évi szeptember 80-ától kezdve 1926. évi augusztus "24-ig terjedő időre érvényesített kereseti követelés elutasításának az anyagi jogszabályba ütköző voltára alapított felülvizsgálati panasza alapos, annak alapján a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatni s az alperest erre az időre eső lejárt tartásdíjak fejében egy összegben a rendelkező részben meghatározott tartásdíj fizetésére kellett kötelezni, mint amely összeg a gyermek tartásával eddigelé felmerült s a felperes által a visszatérítésre vonatkozó igényről való lemondás nélkül teljesített költségek s a gyermeknek az anya társadalmi állásának megfelelő neveltetésével járó kiadások fedezésére feltétlenül szükséges s a tartásdíj mérsékelten s méltányosan megállapított összegére s az ítélet rendelkező részében meghatározott részletekben s engedélyezett fizetési határidőkben való teljesítésére, tekintettel az alperes vagyoni érdekének súlyos megtámadására, sem szolgálhat s vagyoni romlásának előidézésére és saját, valamint családja fenntartásának veszélyeztetésére sem vezethet. = Már a PHT. 471. sz. EH.-ban kifejezésre jutott az a gondolat, hogy a jogérvényesítéssel való késlekedés következményei nem állanak be, ha a jogosult a behajtásra «megfelelő» lépéseket tett. Ugyanez áll, ha a jogosultat a kötelezett hitegetésekkel tartotta vissza a fellépéstől. — Eleve eredményteleneknek ígérkező lépések) e a jogosult szintén nem kötelezhető : Mjogi Dtár XT. 119. 10. Az ártatlanul letartóztatott részéről az állam ellen támasztható kártalanítási igény előzetes megállapítása akkor is szükséges, ha az igény alapjául szolgáló hamis vád vagy hamis tanuzás bűncselekményekként meg nem valósultak vagy megállapítást nem, nyerhettek. (Kúria 1929. júm 7. P. VT. 3895/1928. sz.)