Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magáiíjogi Döntve Hytár. alapul szolgáló vagyon hiányában nem vezettek sikerre; e tárgyalásoknak megismétlése s addig tartó folytatása pedig, míg az alperes maga a tartási kötelezettség teljesítésére némi vagyon szerzésével s fizetése javulásával a tartásdíj összegszerű­ségére is kiterjedő ajánlatával maga képesnek mutatkozott, a tartás behajtására irányuló oly megfelelő folytatólagos eljárás, mely a szolgáltatásról való lemondás vélelmét alapjában ki­zárja ; az alperesnek a tartásdíj fizetésére képességét és készségét kijelentő levele vételétől a kereset érvényesítéséig letelt rövidebb idő pedig e követelés érvényesítése végett szükséges adatok beszerzésére s a kereset előkészítésére feltétlenül szükségesnek mutatkozván, a követelés érvényesítésének jogi akadályául semmiként sem szolgálhat. Mindezeknél fogva az 1914. évi szeptember 80-ától kezdve 1926. évi augusztus "24-ig terjedő időre érvényesített kereseti követelés elutasításának az anyagi jogszabályba ütköző voltára alapított felülvizsgálati panasza alapos, annak alapján a fel­lebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében meg­változtatni s az alperest erre az időre eső lejárt tartásdíjak fejében egy összegben a rendelkező részben meghatározott tartásdíj fizetésére kellett kötelezni, mint amely összeg a gyer­mek tartásával eddigelé felmerült s a felperes által a visszatérí­tésre vonatkozó igényről való lemondás nélkül teljesített költ­ségek s a gyermeknek az anya társadalmi állásának megfelelő neveltetésével járó kiadások fedezésére feltétlenül szükséges s a tartásdíj mérsékelten s méltányosan megállapított összegére s az ítélet rendelkező részében meghatározott részletekben s enge­délyezett fizetési határidőkben való teljesítésére, tekintettel az al­peres vagyoni érdekének súlyos megtámadására, sem szolgálhat s vagyoni romlásának előidézésére és saját, valamint családja fenntartásának veszélyeztetésére sem vezethet. = Már a PHT. 471. sz. EH.-ban kifejezésre jutott az a gondolat, hogy a jogérvényesítéssel való késlekedés következményei nem állanak be, ha a jogo­sult a behajtásra «megfelelő» lépéseket tett. Ugyanez áll, ha a jogosultat a kö­telezett hitegetésekkel tartotta vissza a fellépéstől. — Eleve eredménytelenek­nek ígérkező lépések) e a jogosult szintén nem kötelezhető : Mjogi Dtár XT. 119. 10. Az ártatlanul letartóztatott részéről az állam ellen támasztható kártalanítási igény előzetes megállapí­tása akkor is szükséges, ha az igény alapjául szolgáló hamis vád vagy hamis tanuzás bűncselekményekként meg nem valósultak vagy megállapítást nem, nyerhettek. (Kúria 1929. júm 7. P. VT. 3895/1928. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents