Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magán jogi Döntvénytár. 13 Indokok : A fellebbezési bíróság által alapul vett és a felülvizsgálati kérelemben meg sem támadott tényállás szerint a felperes keresete azon alapszik, hogy az alperesek a J. Gyula és társai elleni bűnügyben a nyomozást teljesítő rendőri hatóság, valamint a vizsgálóbíró előtt vallották, hogy a felperes az elsőrendű alperest arra akarta rábírni, hogy vallja, hogy a felperes nem a tolvajokkal egyszerre ment be a lopás elkövetése után az alperesek kocsmájába. A főtárgyaláson az elsőrendű alperes ezt a vallomását visszavonta. A felperes, aki a kérdéses időben rendőrfőtörzsőrmester volt, a bűnügyi eljárás során előzetes letartóztatásba került, fegyelmi úton előbb hivatalvesztésre ítéltetett, majd újrafelvétel után pénzbüntetésre. A felperes a főtárgyaláson visszavont valótlan vallomásnak tulajdonítja állása elvesztését, majd későbbi nyugdíjazását és az alpereseknek ebből a vallomásából ráhárult vagyoni kárát érvényesíti a jelen keresetében. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a felperes ellen megvesztegetés és hamis tanúskodásra való rábírás bűntettei miatt megindult bűnvádi eljárás a főtárgyaláson a Bp. 323. §-án alapuló' megszüntetéssel végződött. Megállapította azt is, hogy a felperes az ártatlanul elszenvedett letartóztatása miatti kárának megtérítése iránti eljárást a Bp. 576., 584—586. §-ai értelmében meg nem indította. Ez okból a fellebbezési bíróság a pert a Pp. 180. §-ának 2. pontja és a Bp. 589. §-a alapján megszűntette. A felperes ezt felülvizsgálati kérelmében azért tartja sérelmesnek, mert a Bp. 589. §-a a tettes elleni kártérítést csak ott teszi az állam elleni kártérítési igény előzetes megállapításától függővé, ahol a tettes a hamis vád vagy a "hamis tanuzás bűncselekményét valósította meg, amiről a jelen esetben szó nem lehet. A felperesnek ez a panasza alaptalan. Ugyanis a Bp. 589. §-a az állam elleni kórtérítési igény előzetes megállapítását általában a hamis váddal és a hamis tanuzással való elítéltetés, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság okozásánál írja elő. Nem szól e rendelkezés arról, hogy az ártatlanul való elítéltetésnek vagy letartóztatásnak a hamis vád vagy a hamis tanuzás bűncselekményével kell okoztatnia. Minthogy pedig ugyanez a rendelkezés a Btk. X. és XLII. fejezeteiben foglalt bűncselekményeket is említi, nyilvánvaló, hogy amidőn ezt (t. i. «a bűncselekmény* szót) a hamis vád és a hamis tanuzás által okozott ártatlanul való elítéltetésnél és letartóztatásnál mellőzi, ezek tekintetében a Bp. felhívott szakaszaiban előírt