Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

xvi Tartalommutató. Lap az ügyvéd tiszteletdíja az elvonásig elvégzett munka és a díjlevélben kikötött tiszteletdíj arányában szabandó meg. (P. VI. 4021/1930.) 94 119. I. Kltéiő megállapodás hiányában az ügyvéd díjkövetelési jogának nem előfeltétele az, hogy a megbízó félnek a perindítással célzott érdeke megvalósuljon. — II. Az ügyvéd tehát azokéit az eljárásokért, amelyeket a fél érdekében indokoltan és a rendes ügyvéd gondosságával teljesített, az 1K74 : XXXIV. tc. 54. és a Ppé. 18. §-a értelmében a per eredményére tekintet nélkül jogosan igényelheti a díjazását. (P. VI. 2341/1930.) 159 Szerződésen kiviili kötelmek. Közösség. 47. I. Az oly tartalmú megállapodás a tulajdonostársak között, hogy a tulajdonközösséget akként szüntetik meg, hogy az egyik tulajdonostárs a másik ingatlan jutalékát megveszi, ingatlanelidegenítésre vonatkozik ; következéskép a 4420— 1918. M. E. számú rendeletben foglalt anyagi jogszabály értelmében annak érvényességéhez okiratbafoglalás szükséges. — II. A tulajdonközösség megszüntetése csak úgy foghat helyet, ha a megszüntetésnek a módja egyik részesre sem méltánytalan. — III. A tulajdonközösségnek árverés útján megszüntetésére az idő még mindig alkalmatlan. (P. V. 1790/1928.) (54 54. Azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a közös használat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg. a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalmazásával enyésztetheti el. (P. ÍÍI. £61/1929.) 73 87. A közös tulajdonban álló dologra harmadik személy által fordított kiadás és költség a tulajdonostársakat nem egyetemlegesen, hanem egyéb törvényes rendelkezés hiányában csupán tulajdoni jutalékaik aránvában terheli. (P. VI. 4117/1928.) 114 100. Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek árverés útján kért megszüntetése csakis az összes telekkönyvi tulajdonosok perbenállásával dönthető el. (P. V. 425H/1928.) . . 137 Tiltott csélekmények. 5. A megölt személy hozzátartozóját megillető életjáradék mennyisége nem ahhoz igazodik, hogy minő összeg szükséges a jogosult tisztességes eltartására, hanem ahhoz, hogy a jogosult az eltartó halála következtében a ráfordított mekkora összegtől esett el (> ti. Azokkal szemben, akik a tiltott cselekmény elkövetésénél rendelkező szerepet játszottak, az egyetemleges felelősség kimondása nem mellőzhető az esetben sem. ha a kártokozó cselekmény rendkívüli tömegizgalmak idején követtetett el, mikor a jogrend meg volt zavarva. (P. VI. 7011 1927.) 7 10. Az ártatlanul letartóztatott részéről az állam ellen támasztható kártalanítási igény előzetes megállapítása akkor is