Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 159 118. Ha a vevő ismeri a hiányt s a hiányos dolgot teljesítésül mégis elfogadja, az eladó ellen szavatosság alapján csak akkor támaszthat követelést, ha jogát ehhez a szerződés megkötésekor vagy a dolog elfogadásakor kifejezetten fenntartotta. (Kúria 1930. szept. 11. P. V. 5828/1928. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint felperes, a végleges adás-vételi szerződésnek 1926. évi május 17. napján történt aláírását megelőzőleg, már tudott arról, hogy a kérdéses Dieselmotor nem bír a rajta feltüntetett 30 HP. lóerővel s hogy a rajta levő 30 HP. jelzés hamisítvány s e hiány ismerete mellett minden jogfenntartás nélkül megkötötte a 4. •/• alatt csatolt adásvételi szerződést, amelynek 2. pontja azt tartalmazza hogy «vevő a fenti malmot leltárilag a berendezéssel együtt kifogástalan állapotban vette át s e címen semmi néven nevezendő kifogást nem tehet ; eladó e címen semmi néven nevezendő szavatosságot nem vállal». E tényállás mellett a fellebbezési bíróság a felperes által a hiányról való kétségtelen tudomásszerzésének idejére vonatkozólag hivatkozott bizonyítást, az ítéletében kifejtett okokból, helyesen mellőzte, mert a fenti körülménynek az ügy eldöntésénél jelentősége csakugyan nincs. A magánjog szerint (. . . Mint a fejben . . .). Ennélfogva a fenti tényállás alapján a fellebbezési bíróságnak a felperes keresetét elutasító döntése az anyagi jognak megfelel, mert felperes a tényállás szerint, a motor hiányának ismerete dacára, a végleges adás-vételi szerződést megkötötte, alperesnek abba belefoglalt, a berendezésre vonatkozó szavatossága kizárását tartalmazó nyilatkozatát tudomásul vette, a nélkül, hogy az alperes ellen a motor hiánya miatt követelést fenntartott volna, így ezek után e hiány miatt alperes ellen követelést jogszerűen már nem támaszthat. A kifejtettek szerint a felperesnek úgy alaki, mint az anyagi jogszabálysértés miatt emelt panasza alaptalan lévén, a kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította s őt a Pp. 543. és 425. §-ai alapján a sikertelen felülvizsgálat költségeiben marasztalta. = Ugyanígy MTK. jav. 1387. §. — V ö. a PHT. 483. sz. E. H.-ot is. 119. /. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvéd díjkövetelési jogának nem előfeltétele az, hogy a megbízó