Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 153 nek sérelmére nem érvényesíthető. — V. Az utóbbi szabály a volt jobbágyok osztályához tartozó örökhagyó második feleségét megillető gyermekrész tekintetében is áll. (Kúria 1930. szept. 30. P. I. 2208/1930. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .) Ennélfogva a fellebbezési bíróságnak a h—i 1421. számú telekkönyvi betétben foglalt 5403. hrszámú szőlőre és R. István örökhagyó béres bérére vonatkozó döntése helyes. Alaptalanul panaszol az alperes jogszabálysértést a miatt, mert a fellebbezési bíróság az örökhagyó szüleinek R. István és neje Cs. Anna vagyonátruházásánál a javukra kikötött szolgáltatásokat ellenértékként számításba nem vette s azok értékére szakértőt meg nem hallgatott, mert szakértő meghallgatása nélkül is nyilvánvaló, hogy a kikötött szolgáltatások az átruházott ingatlanok jövedelméből fedezhetők voltak. Alaptalan az alperesnek a miatt emelt panasza is, hogy a házasság alatt felvett 3000 K kölcsön nem számoltatott el régi tartozások törlesztésére, mert a fellebbezési bíróság által számításba vett 645 K 34 fillérnél több tartozásra bizonyíték fel nem merült, a 3000 K kölcsön felvétele pedig egymagában nem szolgálhat alapul annak következtetésére, hogy a régi tartozások összege a 645 K 34 f-t meghaladta. Ezek szerint a fellebbezési bíróság az alperes viszont keresetének elutasításával jogszabályt nem sértett. ( . . . Mint a fejben III. és IV- alatt . . .) A felperes tehát kötelesrészének kiadását annak dacára igényelheti, hogy az örökhagyó a keresetbe vett ingatlanok haszonélvezetét még életében az alperesnek ajándékozta, de nem gátolja a kötelesrész kiadását a jelen esetben az alperes özvegyi joga sem, mert az alperesnek — mint a periratok szerint a volt jobbágyok osztályához tartozó örökhagyó második feleségének özvegyi joga az 1840 : VIII. tc. 18. §-a értelmében egy gyermekrészre terjed — tekintet nélkül arra, hogy annak jövedelme megélhetéséhez elegendő-e, ezt az egy gyermekrészt pedig a fellebbezési bíróság ítélete nem érinti. Az 1840 : VIII. tc. 18. §-ának rendelkezése folytán tárgytalan az ingatlanok jövedelmének és az alperes megélhetési szükségletének megállapítása. = Ad I. : Állandó gyakorlat. — Ad II. : Ugyanez következik a MTK. jav.-ának mai, az értéktöbbleti elv alapján álló rendszeréből (142. § 3. p.Jf ! a házasság előtt kiérdemelt javadalmazás, mint követelés, megvolt mái- a házasságkötés időpontjában a fél vagyonában s így a különvagyonhoz tartozik. De ugyanerre az eredményre vezet Grosschmidnak az a — reálszerzeményi elvet korrigáló — tétele is, hogy a pénz mindig közszerzeményi jószág