Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

154 Magánjogi Döntvénytár. ugyan, de annak a pénznek az összege, amely csak ezen szabály okából kózszerzeményi jószág, a közszerzeményt a különvagyon javára terheli. (Fejezetek I. kötet. 42. oldal; polg. tvkönyv I. terv. 127. és 138. §). — Ad III. : Állandó gyakorlat; ugyanígy MTK. jav. 2032. § 1. bek. — Ad IV—V. : Ugyanígy : Mjogi Dtár IV. 130. — V. ö. MTK. jav. 1X21. §. 114. A 4420/1918. M. E. számú rendeletnek a vak által kiállított magánokirat is megfelel. (Kúria 1930. jan. 14 P. I. 8959/1927. sz.) • Indokok : A fellebbezési bíróság az A. Mártonné sz. I). Anna örökhagyó és az első- és negyedrendű alperesek között létrejött és magánokiratba foglalt átadási szerzó'dést érvénytelennek nyilvánította azon az alapon, mert a jogügylet az örökhagyó vakságára tekintettel az 1886 : VII. tc. és a 4420/1918. M. E. számú rendelet egybevetett rendelkezése értelmében közjegyzői okiratba volt foglalandó. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. A 4420/1918. M. E. számú rendelet szerint ugyan ingatlantelidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges, a rendelet azonban sem az okirat kiállítói között különbséget nem tesz, sem az egyszerű írásbeli alaknál továbbmenő alaki követelményt nem támaszt, miért is a 4420/1918. M. E. számú rendeletnek a vak által kiállított magánokirat is megfelel. Az 1886 : VII. tc. 21. §-ának c) pontja pedig a vakok által személyesen kötött ügyleteknek közjegyzői okiratbafoglalását csak az okirat által való bizonyításhoz kívánja meg, de nem zárja ki az ügyletkötésnek az ügyletről kiállított magánokirattól eltekintve más módon való bizonyítását. A szerződés megkötése tehát közjegyzői okirat hiányában akár az ügyleti tanuk, akár más tanuk vallomásával, avagy egyéb bizonyíték által is igazolható. Ezek szerint a megtámadott átadási szerződés nem érvénytelen azért, mert az örökhagyó vakságára tekintettel közjegyzői okiratba nem foglaltatott, mivel közjegyzői okiratba foglalását érvényességi kellékként egyik jogszabály sem rendeli, miért is a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta. Minthogy azonban a felperesek a szerződés érvényességét más alapon is megtámadták és a további támadás alaposságának elbírálásához szükséges tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva nincsen, a kir. Kúria a pert az első- és negyedrendű alperesek felülvizsgálati költségének összegszerű megállapításával további eljárás végett a fellebbezési bírósághoz visszautasította.