Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

152 Magánjogi Döntvénytár. sértő fellépését is megelőzte az, hogy az X. lapban gúnyos és kicsinylő, sőt sértő modorban tartott cikk jelent meg a katolikus egyház egyik püspökéről, mégpedig a nélkül, hogy a főszerkesztő, aki a cikk megjelenését maga is helytelenítette, ennek a lapban nyilvánosan is kifejezést adott volna. Másfelől pedig a felperes magatartása nem a másodrendű alperessel szemben, hanem a lap főszerkesztőjével szemben volt kihívó, ez pedig a másodrendű alperes fellépését kevésbbé menti, mint mentené az, ha ő lett volna a megtámadott fél. Mindezeket és a tényállásnak itt ki nem emelt részeit is együttesen méltatva, a kir. Kúria is úgy találja, hogy a felperes követelése jogos. = Igaz, hogy a büntetőbírói ítélet a bűnösség kérdésében a polgári bíróságot köti, de ez még nem indokolja a fejben írt álláspontot. A becsületsértés és a rágalmazás büntetőjogi tényállásainak tudvalevőleg nem eleme a tényállítás valótlansága. A bűnösséget kimondó büntetőbírói ítélet tehát csak a tényállítás megtörténtét állapítja meg olyan esetben, midőn a valóság bizonyítására — bármely okból — nem került a sor. Ezzel szemben a polgári kártérítési per alapját tevő magánjogi tiltott cselekmény jogellenességét a tényállítás valósága kizárja. A tényállítás valósága tehát ilyen esetekben magánjogilag jelentős tény, melynek bizonyítása elől a bíróság nem zárhatja el a felet azon az alapon, hogy a bizonyítás büntető perjogi vagy egyéb okokból a korábbi büntetőperben nem történt meg. — Természetesen a büntetőperben lefolytatott valóságbizonyításnak a büntető ítéletben megállapított predménye praejudicium erejével hat a polgári perre is. 113. /. A házasság alatt viszterhes ügylettel szerzett vagyontárgy akkor is közszerzemény, ha azt csak az egyik házasfél külön vagyonán szerezte meg, aminek következtében annak eladási ára is a közszerzemény javára esik, amivel szemben a szerzőfél a házasság megszűnésekor esetleg hiányzó külön vagyonának megtérítését igényelheti. — II. Viszont az a javadalmazás, amelyet az egyik házasfél a házasság előtt teljesített szolgálatával érdemelt ki, ha azt a házasságkötés után kapja is meg, mint nem a házasság alatt, hanem az előtt megszerzett vagyon, nem közszerzemény, hanem a szerző félnek külön vagyona. — III. A kötelesrészre jogosult általában véve kötelesrészének tehermentes kiadását követelheti. — IV. A kötelesrészesnek ezt az igényét az örökhagyó sem élők közötti, sem halála esetére szóló ingyenes jogügylettel nem korlátozhatja, korlátozza azonban az özvegyi jog annyiban, hogy a kötelesrészigény az özvegyi jog törvényes mértéké-