Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. Ehhez képest az árverési vevő vétele akkor is megtámadható, ha az árverésen vevő harmadik személy tulajdonjogáról vagy jogos tulajdoni igényéről tudomással bírt vagy e tekintetben azt a köteles gondosságot, amely az adott viszonyok között a rendes embertől árverési vételnél is elvárható, elmulasztja. Ez alapon mondotta ki a kir. Kúria a Polgárjogi Határozatok Tárába 36. szám alatt felvett és a Ppé. 75. §-a rendelkezése folytán követendő 3. számú jogegységi döntvényében, hogy ingatlanok bírói árverésen való vétele azon az alapon is megtámadható, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az elárverezett ingatlan nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem másnak a tulajdona, vagy hogy arra másnak kétségtelen jogos tulajdoni igénye van. A dolog természete szerint ugyanez a jogszabály megfelelően alkalmazandó az ingatlanra vonatkozó résztulajdon, illetve résztulajdoni igény esetére is. Az irányadó tényállás szerint a felperes, aki az ingatlant árverésen megvette, egyben végrehajtató is volt, akinek kérelmére árverezték el a kérdéses ingatlan illetőséget. A felperesnek az adott viszonyok között a rendes embertől árverési vételnél is elvárható köteles gondosság kifejtése mellett tehát tudnia kellett arról, hogy ő a k—i 865. számú betétben felvett ingatlanoknak csupán 5/40 részére szerzett végrehajtási zálogjogot, amint az az eredeti telekkönyvi bejegyzésből kétségtelen és a telekkönyvi betét tartalmának megtekintése után a felperes meggyőződhetett arról, hogy a végrehajtást szenvedőt megillető jelzálogjutalék nagysága valóban csak 5/40 rész és így a felperes javára bejegyzett végrehajtási zálogjog terjedelme az ingatlanság 9/40 részére jogellenesen változtattatott meg, mert a B. 5. és 13. sorszámok alatt bejegyzett és összesen 5/40 részben tulajdonos kiskorú V. Jánossal a B. 10. alatt bejegyzett x/10 (4/40) részben tulajdonos V. János nem lehet azonos. A rosszhiszemű szerzővel egyenlő elbánás alá eső felperesnek árverési vétele tehát a k—i 865. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—16. sorszámok alatt felvett ingatlanokból a B. 10. sorszám alatti bejegyzés szerint 1/10 (4/40) részben tulajdonos V. János irányában hatálytalan. Jogszerű tehát az elsőrendű alperesnek annak kimondása iránt irányuló viszontkeresete, hogy a kisteleki 865. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—16. alatt felvett ingatlanokból az árverési vétel ellenére a felperest csak 5/40 rész illeti meg. A fellebbezési bíróságnak ellenkező jogi döntése ekkép az