Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 139 szenved. Az ingatlan különleges rendeltetése a kormányhatósági jóváhagyás­sal kivételesen lehetséges elidegenítést is szorosabb értelemben vett célszerző­déssé teszi; a cél meghiúsulása pedig a kezdetben megvolt jogalap megszű­nésével, a kötelmi cím feloldódásával egyértelmű, aminek folyománya a helyreállítási kötelezettség (MTK. jav. 1750. §). 102.1. A kártérítési jognak a H. T. 3. §-ában foglalt korlátok között való szabályozása nem zárja ki azoknak a jogi tételeknek az alkalmazását, amelyek az eljegyzéstől való visszalépés tényétől különböző jogalapon, az idézett szakaszban megállapítottnál nagyobb terjedelemben kelet­kezett kár érvényesítése esetében irányadók. — 77. Ha a vőlegény súlyos betegségét, melyről tudomása volt, az eljegyzéskor elhallgatta, ezzel a magatartásával a meny­asszony személyiségi jogát jogellenesen és vétkesen meg­sértette. — 777. Az eljegyzés felbontása csak akkor ad elég­tétel adására alapot, ha ezt az eset körülményei és a mél­tányosság indokolják, nevezetesen ha a viszonyból ki­folyóan a másik fél erkölcsi épségén sérelem esett. (Kúria 1930. jún. 13. P. III. 5414/1929. sz.) Indokok : Az állandó bírói gyakorlat szerint a kártérítési jognak a H. T. 3. §-ában foglalt korlátok között való szabályozása nem érinti a magánjog egyéb szabályain alapuló jogokat és kö­telezettségeket és így nem zárja ki azoknak a jogi tételeknek az alkalmazását, amelyek az eljegyzéstől való visszalépés tényétől, különböző' jogalapon, az idézett szakaszban megállapítottnál nagyobb terjedelemben keletkezett kár érvényesítése esetében irányadók. Ennek a szabálynak az alkalmazása H. T.-nek az alperes által idézett 2. §-ában foglalt rendelkezéssel nem ellen­kezik, mert a követelés jogalapjául nem az eljegyzésből szár­mazó viszony, hanem a kötelezettnek az eljegyzéstől való vissza­lépésén kívül elkövetett és másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen sértő cselekedete vagy kötelességsértése szolgál. Keresetének alapjául a felperes az alperesnek jogellenes magatartását is kifejezetten megjelölte. Abból a meg nem táma­dott tényből pedig, hogy a súlyos betegségét, jóllehet erről tudo­mása volt, az alperes a felperes előtt elhallgatta s így jegyezte el a felperest, a kir. Kúria is okszerűnek látja azt a következ­tetést, hogy ezzel a magatartásával a felperest az alperes meg­tévesztette és ezzel jogellenesen és vétkesen megsértette a fel­peresnek személyiségi jogát.

Next

/
Thumbnails
Contents