Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 105 hagyott osztályos egyesség hatálytalanítása iránt indította azon az alapon, hogy ő ezzel az egyességgel az őt megilletőnél kisebb értékű ingatlant kapott, minélfogva ez az egyesség reánézve az 1877 : XX. tc. 113. §-ának utolsó bekezdése értelmében gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelező'. A fellebbezési bíróság a felperest keresetével azért utasította el, mert a megtámadott osztályos egyesség a gyámhatósági jóváhagyás folytán az akkor kiskorú felperest kötelező érvénnyel jött létre, az értékben való tévedés a szerződés érvénytelenítésére alapul nem szolgálhat, az árvaszék a községi elöljáróság értékbizonylata figyelembevételével hagyta jóvá az egyességet és a szakértői vélemények nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a kiskorú visszteher nélkül vagy nem megfelelő visszteher ellenében mondott le jogáról. A fellebbezési bíróságnak ez az álláspontja azonban téves. Ugyanis az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében, amint az a Polgárjogi Határozatok Tárába III. kötet 453. sz. alatt felvett határozatból is kitűnik (. . . Mint a fejben . . .), mert ha nem, úgy a kiskorú lényegileg visszteher nélkül mond le jogokról és így az ügylet őt az 1877 : XX. tc. 113. §-a szerint gyámhatósági jóváhagyás ellenére sem kötelezi. Hogy pedig a kikötött visszteher, illetve a kiskorúnak jutott osztályrész megfelelő volt-e, azt csak oly úton lehet megállapítani, hogy a bíróság felderíti azt, vájjon mi volt az osztály tárgyát képezett összes ingatlanok értéke az osztály létesítésekor : 1921. évi március hó 14-én, és mi volt ugyanakkor az osztályban résztvett feleknek, köztük a felperesnek jutott ingatlanok értéke. Adatot szolgáltathat idevonatkozólag a felperes által felhívott D. Ferenc tanú kihallgatása esetén teendő vallomása is. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság az elfoglalt jogi álláspontjánál fogva bizonyítást nem vett fel és tényállást idevonatkozólag nem állapított meg : a felülvizsgálati bíróság az ügy érdemében nem határozhat. Minélfogva a Pp. 543. §-a alapján a fellebbezési bíróság ítéletét feloldani és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítani kellett. Az ingatlanok, illetve ingatlanrészek értéke, amennyiben a felek netáni egyező előadása hiányában szakértő közbenjöttével volna megállapítandó, ebben az esetben a szakértőktől abban az irányban is vélemény szerzendő be, hogy az 1921. március 14-i értékek, valamint a szóbanforgó ingatlanok jelenlegi értékei pénzben kifejezve mily összeget tesznek ki? = A döntés nem tesz különbséget a szembenálló szolgáltatások tényleges értékviszonya és a visszterhesség kérdése között. Az értékkülönbség