Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
10* Magánjogi Döntvénytár. tan alhaszonbérleti szerződést takar és így a haszonbérbeadó keresete alapján az alhaszonbérletbe adási tilalom megszegése következtében törvényes okául szolgálhat a haszonbérleti szerződés megszüntetésének. Az 1924 : VII. tc. 26. §-ának első bekezdése értelmében az OFB. és a földmívelésügyi minisztérium által hatáskörében eldöntött kérdések más bírói intézkedéssel felül nem bírálhatók. De mert az imént körvonalazott esetben az OFB., illetve m. kir. földmívelésügyi minisztérium hatáskörében eldöntendő kérdés (t. i., hogy a szerződés tudomásulvétel végett bemutatás alá esik-e), illetve az e kérdésben hozott határozat felülbírálás tárgyát nem alkotja, az 1924 : VII. tc. 26. §-a első bekezdése sem akadályozza a rendes bírói eljárást annak a megítélésében sem, hogy az alperes és ifj. M. András között létrejött, 1929. március 24-én kelt, 8/5. jelű szerződés — amelyet az illetékes albizottság szolgálati szerződési minősége folytán az 1929. évi szeptember 10-én kelt, a felperes és ifj. M. András fellebbezése (16/0 és 16/P) folytán még nem jogerős 2572/kb. 1929. sz. 16/6.) jelű határozatával tudomásulvételt nem igénylőnek mondott ki — valójában csakugyan szolgálati szerződés-e vagy burkolt alhaszonbérleti szerződés. Ha tehát az OFB., illetve a m. kir. földmívelésügyi minisztérium magáévá is tenné a gazdasági albizottság jelzett határozatát, nem lenne akadálya a rendes bírói eljárásnak és az önálló megítélésnek. Az 5580/1928. M. E. E. 51. §-a kifejezetten is kimondja, hogy az 1928 : XLI. tc. 6., 7. és 8. §-aiban szabályozott ügyekben (haszonbérleti ügyekben is) a földmívelésügyi minisztérium hatáskörébe kizárólag ez ügyek földbirtokpolitikai vonatkozású részének eldöntése tartozik, míg ellenben az ezen ügyekkel kapcsolatos vitás magánjogi természetű kérdések a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ezért nincs szükség a földmívelésügyi minisztérium határozatának bevárása végett a pernek a Pp. 234. §-a alapján való felfüggesztésére sem. Ennek a mellőzésével tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. = Hogy a hatósági jóváhagyás, mint az ügyletnek egyik érvényességi kelléke, más kellékek hiányát nem pótolhatja, azt a Kúria már többször kifejezte. L. pl. Mjogi Dtár II. 137., XV. 9., PHT. 453. sz. E. H. 78. A bíróság gyámhatósági jóváhagyás esetében is vizsgálat alá veheti azt a kérdést, hogy a kiskorú részéről kötött ügyletben a kiskorú részére kikötött visszteher megfelelő'e- (Kúria 1930. ápr. 24. P. V. 3121/1928. sz.) Indokok : A felperes keresetét a közte és az alperesek között 1921. március 14-én létrejött és gyámhatóságilag jóvá-