Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

100 Magánjogi Döntvénytár. kezéseiből megállapíthatóan annyival is inkább, mert a tulajdonjog bekebelezése az árverésen, az abban foglalt vételi ügyleten alapszik s mert ellenkező esetben az árverés feljegyzésének, az árverés jogerőreemelkedése előtt semminemű értelme nem volna, márpedig fel nem tehető, hogy a tlkvi rendtartás 104. §-a hatálytalan feljegyzést kívánna engedélyezni. A kifejtettekre figyelemmel az árverési vevő a feljegyzés megtörténtétől kezdve oly nyilvánkönyvi előzőnek tekintendő, akivel szemben az árverés jogerőreemelkedésétől és az árverési vételen alapuló tulajdonjog bekebelezésének elrendelésétől függően nyilvánkönyvi bejegyzés helyet foghat. Minthogy pedig a gy—i 3702. számú telekkönyv csatolt kivonatából megállapítható, hogy B. Andrásné, szül. K. Ilona az Al. rendszámú ingatlant az 1929. évi június hó 11-én tartott és 1929. évi június hó 16. napán 7897/1929. tkv. szám alatt feljegyzett árverésen szerezte meg s az árverés jogerőre emelkedése folytán hozott 15,632/1929. számú végzés alapján a tulajdonjog javára a kifejtettek szerint nem tévesen kebeleztetett be a 7897/1929. számú feljegyzés rangsorában, s minthogy a gy—i takarékpénztár zálogjog kiterjesztése iránti kérelme 1929. évi augusztus hó 29. napján 12,487/1929. szám alatt adatott be, alaptalanul vitatja a felfolyamodással élő, hogy a másodbíróságnak a 12,487/1929. sz. kérvényt a tlkvi rendtartás 71. §-a alapján abból az okból kellett volna elutasítania, hogy B. Andrásné a 12,487/1929. sz. kérvény beadásakor nyilvánkönyvi előzőként nem szerepelt. A 12,487/1929. számú kérvény a bejegyezni kívánt zálogjog kiterjesztés tekintetében a tlkvi rendtartás 6L §-a értelmében csak attól az időtől kezdve biztosít rangsort, amelyben az a tlkvi hatóság iktatóhivatalába beérkezett. Ennélfogva a bejegyzések rangsorát a telekkönyvi kérvények iktatókönyvi számának sorrendje határozza meg. Miért is a 12,487/1929. számú kérvényben foganatosítani kért zálogjog kiterjesztésének csak a kérvény beadása rangsorában volt hely adható. = A megtörtént árverés telekkönyvi feltüntetése nincs gyakorlatban. Az eddigi felfogás a TR. 104. §-ának példázó felsorolásában szereplő «végrehajtási árverés följegyzése)) alatt a Vht. 147. § utolsó bekezdésében szereplő feljegyzést értette. — A fenti határozat újabb, az előjegyzéséhez hasonló hatályú feljegyzési fajt kreál, midőn az utóbb bekövetkező bekebelezésnek a feljegyzés rangsorát adja. Alig érthető azonban a második bekezdésnek az a kitétele, hogy a visszahatás az árverés napjára (tehát nem is a feljegyzés iktatásának időpontjára) történik.