Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

76 Magánjogi Döntvénytár. kevesebb, a kitagadásban bennfoglaltatik — és így az elsőrendű felperes saját hibájából elvesztette a részére szerződésileg biztosítani kívánt kizárólagos öröklési jogot és csak kötelesrészre tarthat igényt, úgy a szerződés az alpereseket is csak a kötelesrészigény elismerése erejéig és azon túl csak annyiban kötelezi, hogy oly vagyont, amelyért az elsőrendű felperestől ellenértéket kaptak, az örökhagyótól el nem fogadhattak és a hagyatékból nem igényelhetnek, mivel ebben az esetben az elsőrendű felperes követelésének jogalapja többé nem az öröklési jog, hanem a visszterhes jogügylet, ennek hatálytalanítását pedig a durva hálátlanság nem vonja maga után. A durva hálátlanság fennforgása esetén szükséges tehát annak megállapítása is, hogy az alpereseket a szülők vagy az elsőrendű felperes elégítették-e ki öröklési igényükre és ez utóbbi esetben az elsőrendű felperes által szolgáltatott ellenérték az alperesek öröklési várományi értékének mennyiben felelt meg, vagyis az alpereseknek a felperes javára szóló lemondása az elsőrendű felperes ellenértékszolgáltatása szempontjából mennyiben tekinthető ingyenesnek. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján nem lévén eldönthető, hogy az elsőrendű felperest törvényes öröklési jog vagy kötelesrész illeti-e, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét ebben a részében a felülvizsgálati költség összegszerű megállapításával feloldotta. = Ad II. és III. Állandó gyakorlat. hl. I. Ha az örökös az osztályegyezség szerint azzal a korlátozással kapja az ingatlant örökségül, hogy az egy bizonyos esemény bekövetkezésével más személyt illessen, ez utóbbi nem utóörökösnek, hanem a feltétel bekövetkezte esetén örökösnek tekintendő. (Háramlási jog). — II. Ez a háramlási jog osztályos egyességben minden alakszerűség nélkül kiköthető. ^Kúria 1930 jan> 13 p L 2833/1928. sz.) Indokok : A sz-i 82. számú betétben A. I. 1—5. sorszámok alatt felvett ingatlanokat az 1899. évi február hó 22-én elhalt özv. N. Pálné M. Erzsébet hagyatéka ügyében keletkezett A) alatti osztályos egyesség értelmében elhalt anyjuk, N. Alojzia „ S. Jenőné jogán közvetlenül ifj. S. Jenő alperes és kiskorú S. Nándor kapták örökségi jutalékul. Ezekre az ingatlanokra az utóöröklési jog Bjd. alatt akkor még kiskorú S. Dezső javára «az ifjú S. Jenő és S. Nándornak leszármazók hátrahagyása nélkül elhalálozása esetén» feljegyeztetett. Kiskorú S. Dezsőt az