Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

44 Magánjogi Döntvénytár. aláírni. Ez a következtetés azonban nyilvánvalólag helytelen, inert az aláírás megtagadása nem zárja ki az előző szóbeli kötelező megállapodást. Ha pedig való, amit N. Károly tanú vallott, hogy az alperes jogelőde oly kijelentést tett, hogy annak adja a házát, aki őt majd gondozza és a felperes a szolgáltatásokat erre az ígéretre tekintettel nyújtotta, abban az esetben a felperes az ellenérték ígérete alapján az ellenértéket követelheti. Minthogy a megcáfolásra vonatkozó megokolás nem áll meg, a megállapodás bizonyítására vonatkozó adatok mérlegelendők. Ebben a részben a fellebbezési bíróság az ítéletében felhívott S. Lajos, V. Béla és V. Béláné tanuk vallomására utal. E tanubizonyítással szemben azonban a fellebbezési bíróság ítéletének indokolásából kitűnően a felperes az elsőbírósági eljárásban megnevezett és ki is hallgatott tanukon felül a néhai H. Lajosnéval a kereseti előadásnak megfelelően kötött megállapodás tekintetében új tanukat nevezett meg. Ennek a bizonyításnak foganatosítását azonban a fellebbezési bíróság mellőzte, a nélkül, hogy a mellőzés okát perrendszerűen megadta volna és nem foglalkozott tüzetesen főként a N. Károly tanúvallomásának előbb idézett tartalmával. Ezenkívül a fellebbezési bíróság nem foglalkozik azzal az ellentéttel sem, amely a felperes által szolgáltatott élelmezés időtartamára nézve a kihallgatott S. Lajos, továbbá V. Béla és V. Béláné tanuk vallomásainak tartalmai szerint fennforog. S. tanú szerint az alperes jogelődje a tanú családjától 1923. február végén maradt el, azután 3—4 hétig P. Jánoséknál evett és ebben az időben ismerkedett meg a felperessel, míg V- Béla és neje tanúvallomása szerint ők az 1924. év tavaszán-nyarán költöztek az alperes jogelődjéhez, amely időköz két hónapnál hosszabbnak mutatkozik. Ilykép az eljárási szabálysértéssel megállapított tényállás alapján az ügyet érdemben elbírálni nem lehet, miért is a fellebbezési bíróság ítéletével szemben a Pp. 514. §. második bekezdése értelmében kellett eljárni. = V. ö. Dtár 3. f. XXI. 166., XX.VII. 122., Mjogi Dtár II. 195., VI. 193., XX. 84. Nagyon érdekes a halál esetére szóló részesítés ígéretének átminősítése élők közti szerződésbeli ellenszolgáltatássá. 25. Magából a tulajdonközösség tényéb61 nem következik a társtulajdonosok által együtt vállalt kötelezettség egyetemlegessége. Ez a szabály áll a bérlemény eladása miatt a bérleti viszony megszüntetése esetére vállalt kártérítési kötelezettségre is.