Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. 43 = A «culpa lata dolo comparatur» gondolatának érdekes alkalmazása (H. T. 80. §. a) : «szándékos magaviseletével*!). 24. /. Ha valaki hosszabb időn át önként azzal a céllal nyújt valamely vagyoni szolgáltatást, élelmezést, ruhát, hogy a szolgáltatást elfogadó felet lekötelezze és ilykép arra bírja, hogy az őt akár még életében, akár halála esetén a vagyonában részeltesse, ez a szolgáltatás az azt nyújtó fél részéről ajándékozási célzattal történtnek tekin* tendő és azért egyedül a szolgáltatás alapján sem a szolgáltatást elfogadó féltől, sem annak örököseitől ellenértéket jogosan nem követelhet. — II. Ha azonban a szolgáltatásokat az alperes jogelőde oly előző kijelentés mellett fogadta el, hogy azokért hálás leend és a vagyonában a szolgáltatást nyújtó felperest majd részelteti, ezzel az alperes jogelőde a szolgáltatásért ellenszolgáltatást ígért és így a felperes az elfogadott szolgáltatás mérvéhez képest, a megtérítést jogosan igényelheti. Ily körülmények között a szolgáltatás nyújtását a vagyon megszerzésének célzata erkölcstelenné nem teszi. (Kúria 1928. szept. 19. P. V. 4664/1928. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) A felperes azonban a keresetét nemcsak a szolgáltatásra, hanem arra is alapította, hogy az alperes jogelőde az ellenszolgáltatást megígérte. Már pedig abban az esetben, ha való, hogy a szolgáltatásokat az alperes jogelőde oly előző kijelentés mellett fogadta el, hogy azokért hálás leend és a vagyonában a szolgáltatást nyújtó felperest majd részelteti, ezzel az alperes jogelőde a szolgáltatásért ellenszolgáltatást ígért és így a felperes az elfogadott szolgáltatás mérvéhez képest a megtérítést jogosan igényelheti és minthogy a szolgáltatást elfogadó fél már elhalt, a megtérítésért annak örököse is az örökölt vagyon értéke erejéig jogszabályaink értelmében felelős. Ily körülmények között a szolgáltatás nyújtását a vagyon megszerzésének célzata erkölcstelenné nem teszi. A fellebbezési bíróság a visszterhes megállapodásra vonatkozóan a felperes kereseti előadásait bizonyítottnak nem találta, sőt megcáfoltnak tekintette S. Lajos tanúnak azzal a vallomásával, mely szerint ez a tanú látta, amikor a felperes az alperes jogelődjét a kertben késsel kergette, mert ez valamely írást nem akart