Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Magánjogi Döntvénytár. 21 Az utóbbi összegeket a fellebbezési bíróság azért nem találta átértékelhetőnek, mert azokat a szóló'- és borgazdaságnak éveken át tartott válságánál fogva értékükben átmenthetőknek, illetve átmentetteknek nem tekintette ; az építkezésre fordított 10,000 K átértékelésére pedig azért nem látott alapot, mert az alperesek házukat maguk lakják, azt bérbeadás útján nem hasznosítják, továbbá mert az elsőrendű alperes a pénzromlás legválságosabb idejében nagyon szűkös nyugdíjára volt utalva, míg az alatt a földmíves felperesek lényegesen könnyebb életfeltételek mellett folytatták gazdálkodásukat ; végül, mert a felpereseknek változatlanul megvan a békebeli vagyonuk és a felperesek lakóházuknak egyrészét nyaralónak kiadják. A fellebbezési bíróságnak jogi álláspontja mindkét irányban téves. Az építkezésre fordított összegeket illetően azért téves a fellebbezési bíróságnak a jogi álláspontja, mert a megállapított tényállás szerint az alpereseknek a házuk (villájuk), amelynek építésére fordították a 16,000 K-t, megvan s így megvan a törvény idézett szakaszában az átértékelhetés feltételéül kikötött az a kellék, hogy az a dolog, amelybe az alperesek a kölcsönösszeget befektették, természetben tulajdonában még megvan. A fellebbezési bíróság által felhozott körülmények az idézett törvény rendelkezései szerint nem zárják ki az átértékelést. A szőlőmívelésre kért és fordított kölcsönösszegek átértékelésének megtagadására pedig a szőlő- és borgazdaságra általánosságban erre vonatkozó ténybeli adatok megállapítása nélkül való hivatkozással kellően indokoltnak nem tekinthető. A szőlő- és borgazdaság válsága ugyanis még nem zárja ki, hogy a fennforgó esetben a szőlőmívelésre kért és fordított kölcsönösszegnek a szőlőbe való befektetésével elért jövedelem az alperesek egyéb vagyonában mégis megvan. Egyébként is a szőlő mívelésébe befektetett kölcsönösszeg nemcsak a terméshozamban jelentkezhetik, hanem magának az állagnak megmaradt értékében is nyilvánulhat, mert a rendszeres mívelés nékül a szőlőterület, mint szőlő az értékét veszíti. Minthogy az erre vonatkozó, valamint az idézett törvény 12. §-ában a pénztartozás átértékelt összegének meghatározásában figyelembe veendő körülményekre vonatkozó tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva nincs, s így az ügy jelen állásában érdemi eldöntésre nem alkalmas, ennélfogva a felperesek felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-ának második bekezdése alapján fel kellett oldani, a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra kellett utasítani.