Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Tartalom mutató. XIII Lap 2. Xem érinti az adásvételi szerződés érvényét, hogy az okirat­ban az ingatlanok telekkönyvi szám és helyrajzi szám szerint nincsenek megjelölve és hogy a vételár csak olyképpen van megjelölve, hogy az eladó a vételárat 400 korona híján fel­vette, a 400 korona vételárhátralék a telekkönyvi átruházás után lesz kifizetve. (P. V. 9150/1926.) 4 72. L Ha a vevő a vételár részét képező értékpapírokat az ingat­lan tehermentesítéséig visszatartja, az értékpapírok tulajdon­joga az eladóra száll s azok továbbra csupán biztosítékként maradnak a vevő; birtokában. — II. Ennélfogva az érték­papírok bekövetkezett elértéktelenedése az eladó terhére esik. (P. V. 0159/1927.) 121 Bérlel és haszonbérlet. 37. A mezőgazdasági haszonbérleti szerződéseknek a gazdasági albizottsághoz jóváhagyás kieszközlése céljából való bemu­tatása s azoknak a gazdasági albizottság által történt kifeje­zett vagy hallgatólagos tudomásulvétele az 1920 : XXXVI. t.-c. 49. §-a értelmében — a törvény által ki nem vett ese­tekben — a szerződés érvényességének feltétele. (P. VI. 789/1928.) 58 58. A kir. Kúria állandó gyakorlata értelmében nem érvényes a mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó az a haszonbérleti szer­ződés, amelyet a szerződő felek az illetékes közigazgatási bi­zottság gazdasági albizottságának tudomásulvétel végett az 1920. évi XXXVI. t.-c. 49. §-ában és a 00,000/1921. F. M. számú rendelet 113. §-ában foglalt rendelkezések ellenére be nem jelentettek. (P. VI. 6678/1928.) 92 59. I. Ha a bérbeadó a bérlővel csupán annyit közöl, hogy a hatá­rozott időre kötött bérletet meghosszabbítani nem hajlandó, de a bérlőt a birtoklással felhagyásra fel nem szólítja, a felek között a bérlet lejártától kezdve fennálló helyzet bérleti vi­szonyon kívül fekvő olyan használatnak minősül, amelyet a felperes a közös birtok követelésével, az alperes pedig ennek felajánlásával bármikor megszüntethet. — II. Ilyen hely­zetben szó sem lehet arról, hogy a felperes elvont hasznokat (kártérítést) követeljen az alperestől, hanem csak arról, hogy a használatnak a felperest illető ellenértékét, amelyben a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság megállapítsa. (P. VI. 2900/1927.) " 92 Szolgálati szerződés. 52. Ha a munkaadó a szerződésileg megállapított bért a munkás­nak a munka beszüntetésével történt fenyegetése folytán elő­állott kényszerhelyzetben meghatározott időre felemeli, ezen idő leteltével a munkást, mint szerződésszegőt, szolgálatából elbocsáthatja és még az esetben sem köteles megtartani, ha a munkás azontúl az eredeti munkabér alapján kíván is dol­gozni. (P. II. 5787/1927.)- ( 81 60. Az évtizedekig ágyasságban élt nő. akit ágyastársa ruházat­tal és mindennel ellátott, tőle származó gyermekeit nevelte és taníttatta, ezen viszony alapján szolgálati szerződésié alapítottan cselédbérköveteléshez jogos igényt nem tarthí t.

Next

/
Thumbnails
Contents