Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

XIV Tartalommutató. L»p mert közte és a. háztartás feje között szolgálati szerződés létre nem jött, (P. II. 5674/1927.) 94 62. I. A szolgálati viszony azonnali hatályú felbontására általá­ban jogos okul szolgálhat a munkavállalónak az az eljárása, hogy a betegsegélyzőpénztártól oly valótlan tartalmú igazol­vány felhasználásával eszközölt ki táppénzt, mely szerint a munkaadótól betegsége alatt illetményekben nem részesül. E jogkövetkezmény alól nem mentesíti a munkavállalót az. hogy a szóbanforgó igazolványt a munkadó alkalmazottja írta alá, ha a munkavállaló tudhatta, hogy ez az alkalmazott a munkaadó képviseletére nem jogosult és az igazolványt a munkaadó képviselőszervének tudta és beleegyezése nélkül állította ki. — II. A már világosan és félreérthetetlenül foga­natosított elbocsátás hatályát egyáltalában nem érintheti az a ténv, hogy ugyanazon napon felperes egyhavi fizetését még megkapta. "(P. ÍI. 6667/1927.) 99 Megbízás. 15. I. A háziorvosi megbízás, amennyiben korábban vissza nem vonatik és amennyiben a megbízó halálának évében az orvosi tevékenység tényleg igénybevétetik, a megbízó haláláig foly­tatólag fennáll. — II. A megszolgált és visszatartott munka­díj után annak esedékességétől jár kamat. (P. II. 3702/1928.) 25 29. Az ügyvéd díját a pernyerés vagy egyesség esetén befolyandó összeg 10%-ában megállapító díjlevelet a kir. Kúria alkal­mazhatatlannak mondotta ki, midőn a fél az ellenféllel a per­tárgy értékének alig 1/13 részét kitevő összegre kiegyezett. (P. VI. 2550/1927.) 50 30. Az ügyvédi kamarai ú. n. irányító díjszabások csak írásbeli kikötés esetében alkalmazhatók, amennviben előzetes ki­kötésről van szó. (P. VI. 1416/1927.) . .' 52 53. Atalánydíjazás esetén nem eshetik az ügyfél terhére az, hogy a netán célra nem vezető joglépés mellett a sikert biztosító újabb eljárás volt igénybe veendő. (P. VI. 2572/1S28.) . . 82 63. I. Az ügyvédi jutalomdíjra vonatkozó előleges megegyezés érvényességéhez az Ü. R. 54. §. 3-ik bekezdése nem kívánja meg, hogy az ügylet teljes bizonyítóerejű okiratba foglaltas­sák, az ilyen okirat tehát tanuk alkalmazása nélkül is érvé­nyes, ha azt az ügyfél aláírta. — II. Az ügyvédi kamarák és bíróságok részéről közzétett, úgynevezett irányító díjszabás pedig a maga egészében alkalmazandó a bíróság által, ha a felek a díjszabás alkalmazását okiratban kifejezetten ki­kötötték. -— III. Az utóbbi esetben annak megállapításánál, hogy a munkadíj kikötésének mértéke aránytalan nyereséget nyujt-e az ügyvédnek s így kizsákmányoló szerződés forog-e fenn, nem abból kell kiindulni, hogy a felperest végzett mun­kájáért bírói megállapítás szerint általában mennyi díjazás illetné, hanem abból, hogy az említett díjszabások szerint mennyit tenne ki díjazása. (P. VI. 4446/1927.) 102 76. I. Az állandó bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály szerint a Ppé. 18. §-a alapján lefolytatott eljárásban hozott és a jogi képviselőt illető munkadíj összegét jogerősen megállapító határozat a behajtásra irányuló eljárásban számszerű helyes­ség szempontjából sikerrel nem tehető ííjabb érdemi döntés

Next

/
Thumbnails
Contents