Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

66 Magánjogi Döntvénytár. csak értékkiegyenlítésnek van helye. Épp azért helyt adott a felperes e tekintetben használt felülvizsgálati panaszának és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a rendelkező rész szerint határozott, E mellett a döntés mellett a fejülvizsgálat egyéb panaszai tárgytalanokká váltak. Minthogy azonban a szerződés teljesítése és ebből folyólag a telekkönyvi bekebelezésre (értékkiegyenlítés alapján) alkalmas okirat kiszolgáltatása iránt támasztott kereset egyébként tárgyalva és a megfelelő tényállás megállapítva még nem lett. a kir. Kúria a fellebbezési bíróságot további eljárásra és a felülvizsgálati költségek ki által való viselésének kérdésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasította. - Gazdasági lehetetlenülés elvi alapjairól L Mjogi Tvkv. Tvjav. 1150. ; Mjogi Dtár XVII. 94. (1J8. I.); XVI. 36., 61., 106.; XV. 1., 17., 48., 74., 89., 123. ; XIV. 40. stb. 45. /. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az öröklési jog éppen úgy, mint más vagyonjogi igény elévülésnek van alávetve. II. A Hármaskönyvnek az a rendelkezése, hogy osztályos atyafiak között az öröklési jog tekintetében elévülésnek helye nincs, az ősiség eltörlésével hatályát vesztette. (Kúria 1927. nov. 4. P. I. 4321/1926. sz.) Indokok: A felperesek keresetükben azt adták elő, hogy a kereseti ingatlanokat, amelyeket jogelődeik az 1897. évi febr. hó 16. napján meghalt Cs. Mihály és az 1886. évi március hó 20. napján meghalt Cs. Mihályné szül. T. Julianna a házasságuk alatt szereztek, az egyik fiuknak Cs. Józsefnek, az elsőrendű alperes nagyatyjának ajándékozták oda, amiért is abból kötelesrészt követelnek. A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint Cs. Mihályné szül. T. Julianna 1886. évi március hó 20. napján hall meg és a felperesek mint az elhaltnak leszármazó örökösei kötelesrészüket csak az 1924. évi december hó 15. napján beadott keresettel, tehát az örökség megnyíltától számítva 38 év után kívánták érvényesíteni. A fellebbezési bíróság e szerint nem sértett jogszabályt, amikor az elsőrendű alperes kifogása folytán megállapította, hogy a felpereseknek a néhai Cs. Mihályné szül. T. Julianna után való öröklési joguk elévülés folytán megszűnt. Az állandó bírói gyakorlat értelmében az öröklési jog éppen úgy. mint minden más vagyonjogi igény elévülésnek van alávetve.