Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 68 tályban tartása a felek szerződéses céljának a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából már nem felelne meg. ig28 márc ? p y 2990/1927. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét gazdasági lehetetlenülés okából elutasíthatónak nem találja, miért is a fellebbezési bíróságot további eljárásra és az alábbi felülvizsgálati eljárási költségek ki által való viselésének kérdésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Az irányadó tényállás szerint a felperes a még hátralékban maradt 60 millió korona vételárat 1924. év március hó 15-ét követő időben takarékkoronában akarta kifizetni. A fellebbezési bíróság pedig a mérlegelt szakértői bizonyítás eredményeként megokoltan, tehát jogszabálysérlés nélkül azt a tényt állapította meg, hogy a kérdésben forgó háznak mai forgalmi értéke 100 millió korona. Minthogy a Pénzintézeti Központnak indokoltan elfogadott közleménye szerint a 70 millió takarékkoronányi vételár: 87.500,000 papírkoronának, a még hátralékos 60 millió takarékkorona vételár pedig 75 millió papírkoronának felel meg, a fellebbezési bíróság jogszabálysérlés nélkül állapította meg, hogy a kérdésben forgó ingatlannak a szerződéskori vételára és a mai értéke között az eladó hátrányára — ilykép 12.500,000 koronányi különbség van. Alapos tehát a felperesnek az a panasza, hogy jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, amikor az ügyletet az előbb kifejtett alapon gazdasági lehetetlenülés okából hatálytalanította. A közönséges élettapasztalat szerint ugyanis napirenden van az, hogy az ingatlannak valóságos értéke a szerződésbeli vételárnak teljesen meg nem felel s habár a magyar jog a feléntúli sérelmet, mint jogszüntető tényt nem ismeri, mégis, hogy a viszonyok jelentékeny változása (az eladott tárgy értékének rendkívüli emelkedése, a pénz értékének rendkívüli romlása stb.) következtében előállott gazdasági lehetetlenülés megállapítható legyen, szükségképpen oly nagynak, jelentékenynek kell annak a különbözetnek lennie, amely mint vagyoni hátrány, illetve előny akár az eladót, akár a vevőt adott esetben éri, hogy a szerződés hatályban tartása a felek szerződéses céljának a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából már nem felelne meg. A kir. Kúria úgy találja, hogy a fentebb kiemelt 12.500,000 koronányi hátrány az adott körülmények közt még nem oly jelentékeny, amelynek fennforgása okából gazdasági lehetetlenülés címén az ügyletet hatálytalanítani lehetne és pedig annál kevésbbé, mert a felperes a felülvizsgálati tárgyaláson kijelentelte, hogy a 100 millió koronát is kész megadni. A dolog ily állásában tehát Magánjogi Döntvénytár. XXI. ti