Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. lekménye folytán behajthatatlanná vált nőtartási díj követelését is magában foglaló sértett vagyoni érdeket a maga egészében felöleli, minek következtében a tartási igény a kártérítés jogi természetét és jellegét öltvén magára, arra nézve már nem többé a családjog alapján álló tartásdíjra vonatkozó jogszabályok az irányadók, hanem egyedül az a jogszabály nyerhet alkalmazást, hogy a jogellenes cselekménnyel okozott kárt a károsítok teljes mérvében akként kötelesek kiegyenlíteni, hogy ennek folytán a károsult ismét abba a gazdasági helyzetbe jusson, amelyben a károsítás bekövetkezte előtt volt: ebből folyólag pedig a károsító felelős mindazért az anyagi hátrányért, amely a károsító cselekménynyel okozati összefüggésben a károsultat érte. A kártérítési követelésnek eme törvényből folyó feltétlen kötelmi jellegénél fogva annak családjogi jellegére s az ebből folyó érvényesítési feltételekre az alperesek többé jogszerűen nem hivatkozhatnak s ekként az alpereseknek a Pp. 413. §-a alapján a notartásdíj felemelése tekintetében a nőtartásdíjra vonatkozó alapperben eljárt pécsi kir. járásbíróság kizárólagos illetékességének megsértésére alapított felülvizsgálati panasza a helyes jogi alapot nélkülözi. Jogszabály továbbá, hogy a kártérítés mérvének megállapításánál a károsultnak az anyagi állapota veendő figyelembe, amelyben közvetlenül a károsítás beállta idejében volt s a kár összegszerűsége tekintetében a kártétel elkövetésének az időpontja az irányadó : a károsító cselekmény elkövetése idejében — 1915. évi szeptember és október havában a bíróság előtt már érvényesített és 1915. évi október hó 1-én már megítélt havi 20 K nőtartásdíj s ennek megfelelő vagyoni érték állandó szolgáltatása s ennek és jogszerű járulékainak kielégítése elől a vagyoni alap elvonása következtében jelentkező vagyoni érdek teljes kielégítésének a kártérítés alapjául elfogadása tehát az anyagi jognak megfelel. A jogellenes cselekmény folytán a károsítókkal szemben fennálló teljes, a károsító cselekménnyel okozati összefüggésben álló anyagi hátrány kielégítésére vonatkozó felelősségben pedig jogszerűleg a tartásdíj és bíróilag érvényesített járulékainak egészben való felértékelésére alapított követelés is benne foglaltalván, ezzel szemben sem a pénz leromlásából előálló hátránynak aránylagos megosztására, sem pedig a jogellenes cselekmény folytán elért vagyoni előnynek a megtérítendő kár értékénél kisebb voltára avagy az ily módon szerzett vagyonoknak nem teljes értékben való átmentésére a károsító jogszerűen nem hivatkozhat; az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza tehát, hogy a nőtartásdíj és a kereset 2 — 3. t. a. érvényesített bíróilag megállapított járulékainak teljes felértékelt összegében történt megítélése anyagi jogszabálysértéssel történt, nem bír megállható alappal.