Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

60 Magánjogi Döntvénytár. szabály nyer alkalmazást. — //. A jogellenes cselekménnyel okozott kárt a károsítok teljes mérvében akként kötelesek kiegyenlíteni, hogy ennek folytán a károsult ismét abba a gazdasági helyzetbe jusson, amelyben a károsítás bekövetkezte előtt volt. — ///. A kártérítés mérvének megállapításánál a károsultnak az anyagi állapota veendő figyelembe, amelyben közvetlenül a károsítás beállta idejében volt s a kár összegszerűsége tekintetében a kártétel elkövetésének az időpontja az irányadó. (Kúria 1928. febr. 29. P. III. 6840/1927. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a harmadrendű alperes feleségével, a felperessel a házassági életközösséget 1915. évi június hó 18-án megszakítván, a pécsi kir. járásbíróság az előtte 1915. évi július hó 23-án beadott keresettel ideiglenes nőtartás iránt folyamatba lett perben P. 4324/4/1915. sz. alatt 1915. évi október hó 1 -én hozott s utóbb a pécsi kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság s a pécsi kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság által helybenhagyott ítéletével (16. sz. iratok) 1915. évi július hó 18. napjától kezdve a felperes ideiglenes nőtartásdíját havi 20 K-ban már megítélte akkor, midőn a harmadrendű alperes Garén 1915. évi október hó 24-én a közte s másodrendű alperes M: Islvánné közölt, de elsőrendű alperes javára létesült adásvételi szerződéssel összes ingóságait, majd az általa V. Józseftől megvásárolt összes ingatlanait a Gyüdön 1915. évi szeptember hó 17. és 23-án kelt s a közvetlenül V. József és elsőrendű alperes J. Péterné született M. Julianna között létrejöttként feltüntetett adásvételi szerződéssel az elsőrendű alperesre ruházta s ekként első- és másodrendű alperesekkel összejátszva a kielégítési alapot a felperes követelése elől teljesen elvonta, mely bűncselekményök miatt az alpereseket a pécsi kir. ítélőtábla 1925. évi január hó 26-án hozott és a kir. Kúria 1926. évi márc. hó 9-én kelt ítéletével jóváhagyott ítéletével csalás vétségében bűnösöknek mondotta ki és őket büntetéssel sújtotta, a felperest pedig mint sértettet kártérítési igényével polgár per útjára utasította (10. sz. iratok). A felperes keresete mind három alperes ellen kifejezetten és egyedül a büntető bíróság által terhökre megállapított eme jogellenes cselekmény által okozott károsítás megtérítésére vonatkozó kártérítési felelősségen alapulván, az az alperesek jogellenes cse-