Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 49 ményben a hivatalos eljárásnál azokat mégis a kiküldött végre­hajtó alkalmazta. Alaptalan a felperesnek a kárszámla III. t. a. felsorolt s fenntartott követelések elutasítása miatt felhozott támadása is. A fürdőszoba ajtajának áthelyezését ugyanis — ami a meg­állapított tényállás szerint a lakáshivatal határozata értelmében a felperesre tartozóit volna — az I. r. alperes saját költségére önként vállalta el, amivel a felperest a fölmerülő költségektől mentesítette, a csempék hiányossá válása és részben való meg­rongálódása pedig az áthelyezési munka természetes következ­ménye volt; az ezen felül előállott esetleges hiányokért és ron­gálódásokért pedig a felperes azért nem követelhet kártérítést, mert maga sem állítja, hogy azokat pótolta volna, e nélkül azon­ban kára nem származott, mivel a fürdőszoba felszereléséhez tartozó csempék nem az övéi, hanem a háztulajdonoséi voltak. A lakáshivatal a gáz- és villanyvezeték átalakítására az al­pereseket nem kötelezte s így a felperes a szóbanforgó egész lakás igénybevétele kapcsán neki juttatott részt oly állapotban volt köteles átvenni, amint az volt, amiatt tehát, hogy az igénybe­vétel folytán az előbbi állapottal szemben a gáz- és villanyveze­téken a lakás kényelmesebb használata végett bizonyos változta­tások indokoltaknak mutatkoztak, az erre szolgáló költségek meg­térítését a felperes az alperesektől jogosan nem igényelheti. 38. Elég az, hogy a végrendeleti tanuk a vég­rendeletnek előttük és az örökhagyó előtt történt felolvasását igazolják, külön annak az igazolása azonban, hogy a végrendeletet a tanuk egyike vagy melyike (névszerint megjelölve) olvasta fel, nem lé­nye9es- (Kúria 1928. jan. 30. P. I. 8186/1927. sz.) indokok: S. Sándor örökhagyó a végrendeletét, a záradék tanúsítása szerint, keze reszketése miatt nem írhatta alá, hanem azt kézjegyével látta el. Annak a kérdésnek megbírálásánál tehát, hogy a kérdéses végrendelet érvényes-e? — az 1876 : XVI. t.-c. 6. §-ának a ren­delkezései az irányadók. A kir. Kúria is úgy találta, hogy a szóbanlorgó végrendelet a felhívott törvényhely rendelkezéseinek mindenben megfelel. A végrendelet szövegében ugyanis az foglaltatik, hogy a végrendelet az örökhagyó előtt leiolvastatott, helybenhagyva és megértve aláíratott. Magánjogi Döntvénytár. XXI. £

Next

/
Thumbnails
Contents