Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Irt Mayán jogi Döntvénytár. sát közvetlen követőleg s ekként oly időben történt, amikor az állami jogrend az összeomlás, a Károlyi-féle forradalom s a kommunizmus által már huzamosabb időn át teljesen fel volt forgatva s a község lakossága a kommün alatt a magyar faj, a nemzeti eszme s a polgárság ellen elkövetett sorozatos bűncselekmények felidézte közelkeseredés és közfelháborodás közvetlen hatása alatt állott még. Ily helyzetben és közállapotok mellett az események állal kisebb értelmiségüknél fogva is könnyebben befolyásolható alperesek cselekménye nyilvánvalóan a tömegizgalom eredménye volt; a tömegizgalmak káros kihatásaiért pedig az alperesek vagyonilag nem tehetők oly mérvben felelőssé, amint azt a rendes életviszonyok számára megszabott és a tiltott cselekményekből eredő károkért egyetemleges felelősséget megállapító jogszabály rendeli. Az adott esetben annál kevésbbé, mert a felperesek károsodása nem is egyugyanazon alkalommal elkövetett károsító tényekből ered. A fellebbezési bíróság a per adataira való utalással megállapította, hogy nemcsak a délutáni órákban, hanem a késő esti órákban is történt fosztogatás. A per adatai s így maguknak a felpereseknek lényelőadása szerint pedig L. Lipót házához délután 3 órakor jött a tömeg s egy óra lefolyása alatt az üzletet teljesen és az üzlet mellett levő szobát részben kiürítették s ezután eltávoztak; felperesek pedig a lakást lezárták s a községből elmeneküllek. A 4 szoba, 2 konyha slb. kifosztása pedig aznap éjjel történt. A mindkét alkalommal okozott kárért tehát az az alperes, aki csak az egyik fosztogatásban vett részt, a tiltott cselekményekből eredő károkozásra vonatkozó általános jogszabály szerint sem volna terhelhető kártérítési felelősséggel. De a fent kifejtettek szerint az alperesek mindegyike csak azért a kárért felel, amelyet közvetlenül maga okozott, vagy saját tevékenységével előmozdított, vagy amelynek beálltát megkönnyítette és elősegítette. Téves ekként a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a fosztogatásban való részvétel magában véve az okozott összes kárért való egyetemleges felelősséget vonja maga után. = Mjogi Dtár XX. 62. és Mj. Tvkv. Jav. 1722. §. H. L><>k. 36. Az a körülmény, hogy forradalmi időkben, szerb megszállás s a polgárságra nehezedéit terror alatt az alperesek egy hatósági jogkört színlelő bi-