Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

40 Magánjogi Döntvénytár. peres zárgondnok tevékenységére vagy mulasztására, hanem a felperes mulasztására vezethető vissza, a fellebbezési bíróság az anyagi jog sérelme nélkül utasította el további bizonyításfelvétel nélkül felperest a zár alá vett ingók értékének megtérítésére irányuló keresetével. A fentiek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őt azzal elutasítani s a Pp. 508. és 543. §-ai értelmében alperes javára felülvizsgálati költségben marasztalni kellett. = Kárenyhítés kötelessége; Mj. Tvkv. Jav. Hl2. §. Mjogi TM;ír XIX. H., 19., 35., XVI. 97., US., XV. 49., XIV. Ili., 02., X. 123., IX. 80. 31. A közszerzeményi jogról való lemondást is éppen úgy, mint bármely más szerződési akaratot, nemcsak kifejezetten, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani olyan cselekmények által, amelyekhőt a jogról való lemondás minden kétségen kívül okszerű következtetés útján megállapítható. (Kúria 4927. okt. 11. P. I. 2926/1926, sz.) Indokok: (. . . Mint a fejben . . . ) Azonban pusztán abból a tényből, hogy a néhai H. István hagyatéka ügyében megtartott tárgyaláson a lemenő örökösök közül H. István és H. Balázs olyan egyességi ajánlatot tettek a másik két lemenő örökösnek, hogy a hagyatéki vagyonnak egy része az előbbi két örökösé, a másik része a másik két örökösé legyen az egész hagyatékra kiterjedő özvegyi joggal terhelten és hogy ezt az el nem fogadott egyességi ajánlatot tartalmazó jegyzőkönyvet az özvegy a nélkül, hogy bármiféle kijelentést tett volna, a többi örökösökkel együtt aláírta, illetve kézjegyével ellátta, a közszerzeményi jogáról való lemondásra, sőt arra sem lehet jogszerűen következtetni, hogy az özvegy a közszerzeményi jogáról annak ellenében mondott volna le, hogy gyermekei, illetve unokája az özvegyi jog korlátozását nem fogják kérni. Nem sértett ennek folytán jogszabályt a fellebbezési bíróság, amikor a főbeavatkozónak közszerzeményi jogát megállapította silletve főbeavatkozási keresete értelmében határozott. = V. ö. Mjogi Dtár XII. 120., XVI. lö., XVII. Ü3. 32. Ingatlannak családi viszonyból eredő vagyoni vagy örökségi igények rendezése fejében történő átruházásához, illetőleg elidegenítéséhez az át-