Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 89 nem jogosít, amennyiben tehát átlát a használat tárgya, a használat joga az állat szaporulatára a használatra jogosítottnak tulajdonjogot nem ad. (Kúria 1927. okt. 14. P. I. 2972/1926. sz.) 30. Ha a zárlatot szenvedő a birtoklásából el nem vont ingók romlását észlelte, a rendes gazda gondosságával ő maga tartozott volna az ingókban beállott romlásnak elejét venni s azokat az értékcsökkenéstől s az elpusztulás-, illetve megsemmisüléstől maga is megóvni s ebben az irányban szükség esetén a bíróság jogsegélyét is igénybe venni. (Kúria 1927. dec. 7. P. V. 7429/1926. sz.) indokok: A felperes ellen foganatosított zárlat alkalmával a zár alá vett ingókat a felperes házánái levő hasonnemű ingóktól el nem külöuítették, fel nem mérték; azok a zárgondnok bevezetése dacára felperes házánál s udvarán hagyatlak s a bírósági kiküldött a kereseti ingókat szoros zár alkalmazása nélkül, csupán összeírás és megbecslés, úgy a zárgondnoknak bevezetése melleit záralávetteknek nyilvánította. A zárlatot szenvedő felperes a zár alá vett ingók romlásából és megsemmisüléséből előállott károsodás tekintetében az anyagi felelősséget az alperesre azért nem háríthatja át, mert amennyiben felperes zárlatot szenvedő, a birtoklásából el nem vont ingókban beállott változást látta s azok romlását észlelte, a rendes gazda gondosságával ő maga tartozott volna az ingókban beállott romlásnak elejét venni s azokat az értékcsökkenéstől s az elpusztulás-, illetve megsemmisüléstől maga is megóvni s ebben az irányban szükség esetén a bíróság jogsegélyét is igénybe venni. Ebben az irányban való tevékenységtől őt a zárgondnoknak az a figyelmeztetése sem zárhatta el, hogy a zár alá vett ingókhoz ne nyúljon, mivel a zárgondnok ezen figyelmeztetésének akkor, amikor az ingók felperes birtokában hagyattak, csak az az értelem tulajdonítható, hogy felperes zárlatot szenvedő a zár alá vett ingókat el ne idegenítse. Minthogy a fellebbezési bíróság az alperes zárgondnok terhére oly mulasztást vagy gondatlanságot, amelyből folyólag a bekövetkezett károsodásért alperes felelőssé volna tehető, meg nem állapíthatott; ugyanazért s arra tekintettel, hogy a zár alá vett ingókban értékcsökkenéssel járó változás állott be, nem az al-