Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

36 Magánjogi Döntvénytár'. gyermekétől sem követelheti, még pedig akkor sem, ha a mostohagyermek utóbb vagyonhoz, jövedelemhez vagy keresethez jut, mert ebben a vonatkozásban a mostohagyermeket a saját gyermekkel egy tekintet alá kell venni. Alaptalan ennélfogva felperes felülvizsgálati kérelmének az a panasza, hogy a fentebb kifejtett jogi álláspontnak lényegében megfelelő fellebbezési bírósági jogi álláspont téves volna. Alaptalan továbbá felperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság a fennforgó esetben nem alkalmazta azt a jogszabályt, amelynél fogva az elaggott vagyontalan és keresetképtelen szülői annak édesgyermeke teljesítőképességéhez mérten eltartani köteles, alaptalan pedig azért, mert a most idézett jogszabály csakis a szülőknek saját gyermekeihez való viszonylatában nyerhet alkalmazást, az a mostohagyermek irányában nem hatályos. Különben felperesnek a keresete nem is tartásra, hanem az alperes részére fordított tartási és neveltetési költség megtérítésére irányul. Nem helytálló felperesnek az a felülvizsgálati kérelmében felhozott az a jogi érvelése sem, hogy az alperesre fordított fentebbi költség ajándékozásnak is minősíthető, és így az utóbb vagyonhoz, jövedelemhez és keresethez jutott alperestől felperes mint ajándékozó is, aki utóbb munka- és keresőképtelenné, valamint teljesen vagyontalanná vált, — tehát teljes nyomorúságra jutott — visszakövetelni jogosult; nem helytálló pedig azért, mert az előlidézett jogszabálynál fogva felperesre hárult az a kötelesség, hogy alperest sajátjából eltartsa és neveltesse, ennek a felperesi terhelő kötelességnek a fennforgása pedig a felperes által nyújtott szolgáltatásoknak ajándékozási ügyletnek való minősítését már eleve kizárja. Mindezek alapján helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, melynél fogva felperest az alperesre fordított és 100.000,000 koronában (8000 pengőben) megjelölt tartási és neveltetési költség visszatérítésére irányuló kereseti kérelmével elutasította és őt mint pervesztest a Pp. 425., 508. §-ai értelmében, az alperesnek okozott perköltség megfizetésében elmarasztalta. = V. ö. Mjogi ütár XI. 113., Mjogi Tvkv. Jav. 242. §. 28. /. A házasfelek házasságának felbontása esetében az a szülő, aki gyermekét saját szerződési elhatározásánál fogva nem tartja magánál s e jogi helyzeten hosszú időn, 15 éven át, a gyermek nagykorúságának most bekövetkezett idejéig változtatni