Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Mafjáiijot/i Döntvénytár. 31 családjával együtt az alperes lakja. A lakószobáknak ez a megosztása az elsőrendű felperesnek társadalmi állásához méri lakás szükségletét kielégíti. A lakás használhatása végett azonban a konyhának, valamint a melléképületeknek, udvarnak és kertnek, vagyis a belsőség lakószobákon felüli részének használhatására is szüksége van, miért is a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét e részben megváltoztatta s az elsőrendű felperes özvegyi jogát a belsőség felére a rendelkező rész szerint megállapította. Az a tény, hogy a belsőségnek új ház és melléképületek emelése folytán előállolt értékemelkedése közszerzemémkénl fele részben az elsőrendű felperest illeti, özvegyi jogának az örökhagyóval közösen lakott ház és hozzátartozó belsőség felére való megállapítását a felhívott bírói gyakorlat értelmében ki nem zárja. Az elsőrendű felperes közszerzeményi igényét illetően a felülvizsgálati eljárásban csak az maradt vitás, hogy az örökhagyónak külön vagyonához tartozó erdőrésze termett és a ház építéséhez felhasznált faanyag különvagyonhoz vagy a közszerzeményhez tartozik-e és hogy az elsőrendű felperes közszerzeményi követelésének kielégítése csak az alperest, vagy pedig mind a két örököst, tehát vele együtt a másodrendű felperest is terheli-e A különvagyon hozadéka a közszerzemény javára esvén, a különvagyonhoz tartozó erdőrészen leiméit fák növekedésének a házasság megkötésétől a fák levágásáig terjedő időre eső része is a közszerzeniéin i vagyont gyarapítja. A fellebbezési bíróság ítélete azonban nem tartalmaz ténymegállapítást arra. hogy a hagyatéki ház építésénél felhasznált saját termelésű fáknak a kivágáskor volt értékéből mennyi esik az elsőrendű felperes és az örökhagyó házasságkötésétől a fák kivágásáig terjedő időre eso növekedésük arányában a közszerzeményi vagyon javára és mennyi számítandó mint többlet érték a különvagyonhoz, ennek hiányában az alperes felülvizsgálati kérelmének ez a része el nem bírálható. = Az 1840: VIII. t.-C lx. §-ához: F'HT. 234., -237., Mjogi Dtiír XVHL 88., XII. 121. X. 202., VII. 112., V. 152", IV. 83., III. 3. A belsőségre föjeg Mjogi Dtiír XII. 181., X. 203. 24. A házastársak között a teljes vagyonközösséget alapító szerződés céljánál fogva külön szerződési jaj (sui generis) lévén, ez kizárja, hogy a vagyonközösségi szerződés tartalmából egy rész kiszakíltassék és a H. T. 89. §. alá eső ajándékozásként bíráltassék el. (Kúria 1927. dec. 9. P. III. 131 H/1927. sz/>