Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. A kir. Kúria i Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési anóság ítéletét részben megváltoztatja akként, bogy : a peresfelek házasságát a H T. KO. §. a) pontjában meghatározott bontó ok alapján a felperes hibájából is felbontja s az idézett törvény 85. §. II. bekezdése értelmében a felperest is vétkesnek nyilvánítja; az ítéletnek az 1919. évi február hó 21-én a magyaróvári közjegyző élőit (ii). ü. sz. alatt kötött szerződés hatálytalanításáról, valamint a per- és fellebbezési eljárási költségek viseléséről rendelkező részét megváltoztatva, a felperest a jelzett szerződés hatálytalanítására irányuló keresetével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a házassági vagyonjogból származóan kereset vagy viszonkereset előterjesztve nem lelt, ellenben a felperes előterjesztett kérelme alapján az 1919. február 21-én kelt közjegyzői okiratba foglalt ((házassági szerződés))-nek az a része, amely szerint a felperes az olt megjelölt ingatlanok tulajdonának és birtokának 7a részét az alperesnek juttatta, a II. T. 89. §-a alapján hatálytalannak mondatott ki. Az alperes ezt a rendelkezést anyagi jogszabálysértés alapján támadta meg. Ez a támadás alapos. A keresetlevélhez becsatolva levő B) alatti közjegyzői okirat címzése ((házassági szerződés)) és tartalma szerint a peresfelek mint jegyesek, házasságra lépés esetében teljes vagyonközösségei léiesílellek. Ezenfelül az okirat halálesetre szóló rendelkezést is tartalmaz, amely szerint a szerződő felek egymást kölcsönösen végrendeleti örökösöknek nevezték és a leszármazókat a köteles részre szólították. Való, hogy a szerződés szerint a felperes az olt megjelölt ingatlanainak \ 2 részéi a ((teljes vagyonközösség)) folyományában az alperesre ruházta, azonban a vagyonközösség! szerződés céljánál fogva külön szerződési faj (sui generis) lévén, ez kizárja, hogy a vagyonközösségi szerződés tartalmából egy rész kiszakíttassék és a H. T. 89. §. alá eső ajándékozásként bíráltassék el; de az adott esetben ez azért sem lehetséges, mert a perbeli adatok szerint az alperes elő is adta, hogy a saját különvagyonát szintén bevitte a vagyonközösségbe és a házasság fennállása alatt szerzett ingatlanok is a peres felek javára lettek bekebelezve. Ezen felül a felperes keresetleveléből kitetszően még ingó vagyonra vonatkozó közösség is jelentkezik. Mindezekből okszerűen következik, hogy a fellebbezési bíróság a ((teljes vagyonközösséget)) létesítő házassági szerződésre vonatkozó s a bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabályokat sértette meg akkor, amidőn a házassági vagyonjogi viszonyokra vonatkozó egységes kérelem hiányában a felperesi kérelmet érdemi vizsgálat alá véve, a szerződési részi önálló ajándékozás jogcímén