Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 23 kötelezné s az alperes ez alapon a bíróságon kívüli egyességben megállapított havi 2 millió koronát volna köteles tartásdíjban a felperes részére fizetni, nem bír megálllialó alappal. Miért is a felperes alaptalan felülvizsgálati kérelmének elutasításával az alperesnek anyagi jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati panasza következtében, — amely szerint a tartásdíj ellene mint a természetes apa örököse ellen csak az örököli hagyatékot terhelő dologi teherként nyerhet kielégítést, a hagyaték pedig a fellebbezési bíróság állal járadékszerűleg megítélt havi 80 pengő tartásdijat nem bírja meg, — a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatni s a tartásdíjat a rendelkező részben meghatározott időtől az ott megállapított összegben kellett megállapítani; egyebekben azonban az alperest a megítéltnél alacsonyabb tartásdíj megállapítására irányuló felülvizsgálati kérelmével szintén el kellett utasítani. — Ad I—II. Mjogi ütár XVII. 51. Ad III. L. Szladits. A hagyományos felelőssége az örökhagyó tartozásaiért (Grosschmid Emlékkönyv.] 19. /. A természetes apaság külön ítéleti megállapítása nem tárgya a gyermektartási pernek. — //. A természetes atyának átmeneti vagyontalansága s keresethiánya nem szolgálhat alapul arra, hogy a magasabb műveltsége és szakképzettsége által is feltételezett kereseti lehetőségei és nem vitás munkaképességének figyelembevétele mellett a gyermeknek az anya társadalmi állásához mért és feltétlenül szükséges tartásdíj fizetése alól mentesüljön. — III. Nincs oly jogszabály, hogy pusztán a szüléssel járó fájdalom általános címén a természetes anya külön fájdalomdíjat igényelhetne. (Kúria 1927. okt. 41. P. III. 8749/1926. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint az alperes a gyermek anyjával — V. Margittal - az 1925. évi június 28-ától ugyanez év szeptember hó 28-áig terjedő fogamzási idő alatt — 4 925. évi július hó 5-én — nemileg közösült az 4926. évi március 29-én születelt és Iván Kornél utónevet nyert gyermek természetes atyjának tehát ő lévén vélelmezendő, gyermektartási kötelezettsége a természetes apaság egyszerű vélelmén alapszik, ami nem tartozik az ítélet rendelkező részében kimondandó megállapításra.