Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

-2i Magánjogi Döntvénytár. hanem mint a gyermektartási kötelezettség ténybeli és jogi alapja csak a bizonyításnak s ez alapon az ítélet indokolásának lehet tárgya és feladata; nem sérlett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság annak kimondásával, hogy a természetes apaság külön ítéleti megállapítása nem tárgva a gyermektartási pernek. Az elsöbíróság ítéletének indokolásában eg)éhként az alperessel szemben a természetes apaság vélelme külön kiemelve lévén a felperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panasza nem bír megállható alappal. Továbbá a 3982/1916. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében a gyermeknek járó tartásdíj fizetésén felül a tartásdíj fizetésére kötelezett az anyának a szüléssel járó költségeit, s ha az anyának a terhesség és szülés következtében még egyéb elkerülhetetlenül szükséges kiadásai voltak, azoknak, amelyekhez kétségtelenül a gyermek kelengye- és a gyermekágyi költségek is tartoznak, valamint az anyának társadalmi állásához és a kötelezett vagyoni viszonyaihoz mért, a szülés előtti két heti s a szülés ulán négy heti illő eltartásnak a költségeit tartozik viselni; a fellebbezést bíróság ítélete pedig alaki jogszabálysértés nélkül nem tartalmaz oly ténymegállapítást, — amelyből megállapíihaió volna, hogy az anyának, már kél hónappal a szülés előtt, és a szülés után hat hétre érvényesíteni kívánt tartási költségei, elkerülhetetlenül szükségesek lettek volna, e nélkül pedig, az anyatariási költségnek csupán a hivatkozott rendeletben meghatározott időre történt megállapítása az anyagi jogszabálynak megfelel. A nem vitás tényállás szerint az alperesnek a fogamzás idején viselt bankintézeii igazgatói állása időközben megszűnt ugyan, s az alperes jelenleg hatóságilag vag\ontalanként van kitüntve s az anyjánál kap lakást és tartást; azonban átmeneti vagyontalansága s kereset-hiánya nem szolgálhat alapul arra, hogy a magasabb műveltsége és szakképzettsége által is feltételezett kereseti lehetőségei és nem vitás munkaképességének figyelembevétele mellett a gyermeknek az anya társadalmi állásához mért és feltétlenül szükséges tartásdíj fizetése alól mentesüljön: a fellebbezési bíróság állal megíiélt 500,000 korona havi tartásdíj azonban a közismert igen súlyos megélhetési viszonyokra tekintettel még a legalsóbb társadalmi osztályhoz tartozó anya gyermekének eltartására sem elégséges; a tartásdíj mérvének megállapításánál pedig nemcsak az anya háztartásbeli, hanem saját személves társadalmi osztálybeli és műveltségi állapota az irányadó, ekként az anyának zene-főiskolai növendéki minőségén alapuló társadalmi állapota a gyermektartásdíj, s a terhesség és szülés következtében felmerült kiadások és anyatariási költségek megállapításánál fellétlenül figyelembe veendő; erre való tekintettel pedig a megítélt 120 pengő