Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magénjogi Döntvénytár. a leu az 1923. évi szeptember hó szóbanforgó napjain a felperes és az alperesek lakhelyén milyen belértékkel, illelve árfolyammal bírt, minélfogva az erre fektetett felülvizsgálati panasz tárg) talán. III. A tőketartozás felértékelésének mellőzése miatt támasztott felülvizsgálati panasz tárgytalan A fellebbezési bíróság által szabályszerűen megállapított tényállás szerint ugyanis a felek eleinte abban állapodlak meg, hogy az ingatlan vételára koronákban jár. Ezt a szerződést a felperes kívánságára annak írásbafoglalása és aláírása után írásbelileg is akként változtatták, hogy a vételárat leiekben szabták meg. A módosítás 1923. március hó 10-én, vagyis akkor történt, amidőn a magyar korona elértéktelenedése már hosszabb idő óta tartott és köztudomású volt. A felperes által kívánt és a vételár pénznemének megváltoztatására irányult módosításnak tehát nyilván csak az az értelem tulajdonítható, hog\ a felperes a leüt értékállóbb pénznemnek tekintette, mint a koronát. (. . . Mint a fejben . . .) Az anyagi jognak tehát megfelel s a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a felperes leukövetelését nem valorizálta. 15. A szakértő csakis munkásságának az egyenértékét igényelheti, vagyis a szakvéleményének előterjesztéséhez megkívánt előtanulmányokra s a véleménye megszerkesztésére fordított idejének és szellemi munkájának a díjazását, valamint felmerült költségeinek a megtérítését, ami mellett a per tárgyának az értéke csakis abban az irányban szolgálhat tájékozásul, hogy a bíróság nem teljesen határozott (fix) díjtételek esetén a szokásos díjazás alsó vagy felső határához közeledjék-e a megállapításnál. (Kúria 1927. szepl. 23. P. [. 2692 1927. sz.) 16. Az érték bizonyos százalékának megjelelő ügyvédi jutalomdíj megállapítás nem egyértelmű a per tárgyának megváltásával. (Kúria 1927. szept 7. P. VI. 4834/1926. sz.)