Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
16 Magánjogi Döntvénytár. viszony a felperes és alperes között még meg nem szűnt, valamint helyes az a döntése is, hogy a szolgálati szerződésből folyóan felperest megillető nyugdíjat alperes köteles fizetni, s nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy alperest nem mint a hilbizomány haszonélvezőjét kötelezte a teljesítésre. = V. ö. Ptk. tvjav. 1327. §. 13. /. Az alaptalan gazdagodás visszatérítésének kötelezettsége az időközi hasznokra is kiterjed.— //. Amennyiben külföldi hitelező jauára átértékelésnek van helye, az átértékelés mértéke nem lehet nagyobb, mint amilyen mértékben az illető külföldi államban fennálló jogszabályok magyar állampolgár hasonló követelésének átértékelését megengedik' (Kúria 4927. máj. 12. P. VI. 8347/1926. sz.) indokok: Az ügy érdemében a felperesnek ezúttal dönlés alatt álló követelésének elbírálásában az alaptalan gazdagodás visszatérítésére vonatkozó szabályok irányadók. Az alperes ugyanis a szóbanlévő ingatlant oly szerződés alapján vette birtokába és húzta annak haszn út, amely szerződést a bíróság jogerősen érvénytelennek mondott ki. Az alperesnek visszatérítési kötelezettsége tehát az irányadó jogszabály értelmében nemcsak magára az ingatlanra terjed ki, amelynek visszaadása egyébiránt már nem tárgya a pernek, hanem kiterjed azokra a hasznokra is, amelyeket az alperes időközben szedett. Az alperes ez ellen azt hozta fel és ezt érvényesíti felülvizsgálati kérelmében is, hogy a felperesek hibásak abban, hogy a szerződés érvénytelen, mert a felperesek az ideiglenes szerződés megkötésekor mar tudták, hogy az ingatlan, amelynek telekkönyve az átcsatolt területen maradt, megváltál eljárás alá kerül; tehát már a szerződés megkötésében is egyenesen rosszhiszeműen jártak el. Hogy a felperesek tudlak volna arról, hogy az ő ingatlanuk megváltási eljárás alá kerül, az lényképpen megállapítva nincs. Az alperes ennek a ténymegállapításnak a hiányát sikertelenül támadja meg azon az alapon, hogy a megváltási eljárást a községben dobszó útján közhírré tették; mert a közhírré tételből nem következik, hogy az egyszerű földmívelő felpereseknek azt úgy kellelt tudomásul venniök, hogy az ő 45 holdnyi ingatlanuk is megváltás alá kerül. De ha azt kellene megállapítani, hogy a felperesek saját hibájukból nem tudtuk arról, hogy az ingatlanuk megváltás alá kerülhet, úgy ez a hiba az alperest éppúgy terheli,
