Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 11 a vér szerinti szülő és gyermek között a vérségi kapocs alapján áll fenn; amiből pedig jogszerűleg következik, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermekek között az eltartás kötelezettsége is magánál az Örökbefogadásnál fogva kölcsönös azzal a korlátozással mégis, hogy az örökbefogadott tartási kötelezettsége csak az örökbefogadó szülővel szemben áll fenn. A másod- és harmadrendű alpereseknek anyagi jogszabálysértésre alapított az a felülvizsgálati panasza tehát, hogy a felperes tartási igénye velük szemben csak abban az esetben volna érvényesíthető, ha az az örökbefogadási szerződésben kifejezetten kiköltetett volna vagy az örökbefogadás folytán az örökbefogadó felperes részéről vagyoni előnyben részesültek volna s így annak megállapítása velük szemben anyagi jogszabályba ütközik, nem bír megállható alappal. A másod- és harmadrendű alperesekkel szemben tehát a közöltük és a felperes között fennálló és a vérszerinti szülő és gyermekek közötti jogviszonnyal ugyanazon tartalmú jogviszonynál fogva a felperes tanási igényének megállapílása az anyagi jognak megfelel. Az elsőrendű alperessel szemben pedig a nem vitás tényállásnál fogva, amely szerint a felperesnek vérszerinti gyermeke, i vagyontalan és keresetképtelen atyának eltartási igénye a törvényen alapul. Ez által az alperes állal a felperessel szemben érvényesíteni kívánt érdemetlenség tekintetében pedig az alperes maga sem állíiotta, annál kevésbbé bizonyította s erre nézve a fellebbezési bíróság ílélele alaki jogszabálysértés nélkül nem tartalmaz ténymegállapítást, hogy a kis gyermekkorától nagyszülői eltartásában, gondozásában és nevelésében részesült alperes a felperes ellen atyai kötelessége elmulasztása miau akár magánúton, akár az árvaszék vagy a bíróság előli fellépett volna s az atyai kötelesség súlyos megszegése megállapíiialolt volna, avagy atyai kötelességeit szándékosan és súlyosan oly mérvben sértette volna, hogy ez az atyai halálomtól való megfosztására is alapul szolgálhaina, avagy oly cselekedetet kövelett volna el, mely az öröklésből való kitagadásra is okul szolgálhatna, amennyiben annak feltételei egyébként fentforognának: e nélkül pedig puszlán azon az alapon, mert a fennforgó körülmények közölt ennek az alperesnek az eltartásához és neveltetéséhez hozzá nem járult, a felperes érdemeilen>ége meg nem állapítható; erre a nem lényeges körülményre felhívott tanuk kihallgatásának mellőzése tehát alaki jogszabálysértés nélkül történt. A bírói gyakorlatban állandóan alkalmazott jogszabály továbbá, hogy a leszármazók s aki^J^^fcaJ egy tekintet alá esőknek o «f 00