Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 9 végett jogi tévedésre nem hivatkozhatnak és mert a kir. Kúria nem talált kellő alapot annak megállapítására, hogy az alperesek által említett társadalmi és családi viszonyaik oly kényszerhelyzetet idéztek elő, hogy csakis ennek hehatása alait határozták el magukat a járadék további folyósítására és felemelésére. Mindezek alapján és minthogy a kir. Kúria megítélése szerint is az alpereseknek abból a ténykedéséből, hogy a gyermek születéséről való értesülésük után is megfizették a felperes évjáradékát, alaposan lehet arra következtetni, hogy az alperesek a felperesnek a tényállásban előadott, a jó erkölcsbe ütköző magatartását megbocsátották, a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó megállapítását helyesnek fogadta el. Ebből folyóan pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja is, hogy az alperesek a felperes említett magatartását érdemetlenségi okként többé nem érvényesíthetik. A felek közt létesült osztályos egyesség tartalmából nyilvánvaló, hogy az alperesek az osztályos egyességben a felperes részére kikötött összeget a felperest illető özveeyi haszonélvezeti jognak egyességileg megállapított ellenértékeként vállalták magukra. Az ily természetű követelés átértékelésének pedig a bírói gyakorlat értelmében helye van. Az átértékelés mértékét illetően a fellebbezési bíróság az e tekintetben figyelembeveendő összes körülményeket mérlegelte. Ezeknek méltatásával pedig a kir. Kúria is helyesnek fogadta el a fellebbezési bíróság döntését. 10. /. Az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermekek között az eltartás kötelezettsége is magánál az örökbefogadásnál fogva kölcsönös, azzal a korlátozással mégis, hogy az örökbefogadott tartási kötelezettsége csak az örökbefogadó szülővel szemben áll fenn. — //. Az atya gyermekétől csak akkor nem követelheti az eltartást, ha atyai kötelességeit szándékosan és súlyosan oly mérvben sértette, hogy ez az atyai halalomtól való megfosztására is alapul szolgálhatna, avagy oly cselekedetet követett el, mely az öröklésből való kitagadásra is okul szolgálhatna. — ///. A leszármazók a vagyontalan és keresetképtelen szülők eltartására abban az esetben kötelesek, ha erre vagyoni viszonyaiknál fogva képesek és pedig