Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

s Magánjogi Döntvénytár. az ügylet érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. mi ^ — p ffl 8160/1926 sz ) = Ad L PHT. 420. sz. 9. Az özvegy érdemetlenségét azok, akiknek terhére az özvegyi haszonélvezet fennáll, megbocsáthatják és ez esetben az özvegy magatartását érdemetlenségi okként többé nem érvényesíthetik. (Kúria 1927. szept. 7. P. I. 853/1927. sz.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a felperes az elha't férjének testvéreivel, az alperesekkel 1912. évi november hó 2. napján osztályos egyességet kötött, amely szerint a felperes a néhai férje után maradt és törvényes öröklés jogcímén az alperesekre hiíramlott ági vagyon szabad használatát átengedte az alpereseknek, aminek ellenében ezek arra köielezték magukat, hogy a felperesnek özvegysége tartamára 7200 K évjáradékot fizetnek. A felperes 1916. évi december hó 18. napján házasságon kívül gyermeket szült, amiről a másodrendű és harmadrendű alperesek az 1918. év folyamán, az elsőrendű alperes pedig az 1920. évben értesültek. Az alperesek megbízottja S. Géza, a másodrendű alperes férje azonban ezt követőleg is elküldte a felperesnek az évjáradékot, sőt az 1922. évtől kezdve a korona romlására tekintettel azt fel is emelte, amennyiben 1922. évben 27,000 K, az 19-23. évben 37S;000 K, és 1924. évben 7.200,000 K összeget utalt át a felperes részére. Az alperesek megtámadták ugyan a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, hogy ők S. Gézának ezekről a tényeiről tudlak, abból a körülményből azonban, hogy a rábapordányi bérlelnek, amelyben a felperes elhalt férje után maradt vagyon nagyobb része be volt fektetve s amelynek jövedelméből fizettetett a felperes járadéka, — az alperesek is részesei és hogy ezt a bérletet S. Géza számadás kötelezettségével kezeli — továbbá S. Géza és az alperesek közt fennálló családi kapcsolatbői a fellebbezési bíróság helyesen következtethetett arra, hogy a felperes részére teljesített fizetésekről az alperesek is tudlak. A fellebbezési bíróság az alpereseknek abból a ténykedéséből, hogy a felperes gyermekének szüleléséről való értesülésük után is elküldték a felperes járulékát, azt. állapította meg, hogy az alperesek a felperesnek az özvegyi jogra való érdemetlenségét megállapító magatartását megbocsátották. Panaszolták az alperesek, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn mellőzte annak megállapítását, hogy ők a per megindításáig jogi tévedésben voltak a tekintetben, hogy a felperes érdemetlensége okából a járadék fizetését megtagadhatják és hogy ugyancsak jogszabálysérléssel mellőzte annak méltatását, hogy lársadalmi helyzetük és családi viszonyaik feszélyezték őket abban, hogy a fizetés megtagadásával a felperes érdemetlenségének kérdését esetleg perben nyilvánosan tárgyaltassák. Ez a panasz sem alapos, mert a bírói gyakorlat értelmében az alperesek a tényeik jogi következményének megszüntetése