Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. A felértékelés mérvét illetőleg irányadó ugyan, hogy a korona romlásából keletkezett vagyoni hátrány a felek közt rendszerint megosztandó, — a kir. Kúria azonban a felértékelésnek 30%-ban megállapított mértékét túl alacsonynak találta, ezért mérlegelve a per összes adatait, az alperest hozományvisszatérítése címén méltányosan 2500 pengőnek és a fellebbezési bíróság által megszabott időtől számítolt kamatainak a megfizetésére kötelezte. A felértékelésnek ez a mértéke az alperes kiderített vagyoni viszonyaival is megfelelő arányban áll és az alperes vagyoni romlására annál kevésbbé vezethet, mert a kir. Kúria a megítéli hozományi összeg megfizetésére az alperesnek méltányos részletfizetési kedvezményt engedélyezett. A fellebbezési bíróságnak támadás hiányában a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállása szerint továbbá a felperes atyja a felek házasságának tartama alatt kifizette alperesnek a sárkeresziuri egyletnél fennálló 3000 aranykorona adósságát és fedezte azt a 2000 aranykorona erejéig fennállott hiányt, mely az alperes által kezelt hivatali pénztárnál felmerült. A fellebbezési bíróság ítéletében azonban nincsenek olyan lények megállapítva, amelyekből arra volna következtetés vonható, hogy ezeket az összegeket a felperes atyja az alperesnek kiíéjezetien hozományul adta át. Már pedig jogszabályaink értelmében az a vagyon, melyet harmadik személy nem kifejezetten hozományul ad át a férjnek, akkor sem tekinthető hozománynak, ha különben a juttatott adomány a végből történik is, hogy azzal a házassági kiadások fedezése a férj részére megkönnyítessék. A fellebbezési bíróság ennek a jogszabálynak helyes alkalmazásával minősítette a felperes atyja által az alperes adósságainak kiegyenlítésére fordított juttatási hozomány helyett a férj részére telt és felperes által meg nem támadható ajándékozásnak. : ká 1. V. ö Ptk. Ljav. 43. §. — Ad II. Mjogi Dtár XV 91. 8. /. Ha a bontóperben mind a két házastárs vétkesnek nyilváníttatott, az ajándékozások kölcsönösen megállanak és azok hatálytalanítását egyik fél sem követelheti. — //. Ha a férj nejének oly módon vesz ingatlant, hogy a tulajdonjogot az eladótól közvetlenül az adásvéleli szerződésben vevőként feltüntetett feleség javára kebelezteti be. ügy