Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. Annak, hogy a házastársaknak, vagy azok egyikének a házasság megkötésekor külön vagyona voít s ez a házasság megszűntekor hiányzik, szintén nem az a következménye, hogy a házasság alatt szerzett ingatlan a hiányzó különvagyon erejéig ennek helyébe lép, hanem az, hogy a hiányzó különvagyon értéke a közszerzeményből megtéríttessék. A hiányzó különvagyon értéke az egész közszerzeményt, annak tehát a különvagyonnal bírt házastársat illető felerészét is terheli. Következőleg megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy az elsőrendű alperes különvagyonának esak felerészéi mondotta ki az örökhagyó közszerzeményi jutalékából megtérítendőnek s ebből a felerészből is a felperes megtérítési kötelezettségét csak oly arányban állapította meg, amilyen arányban ő az örökhagyó hagyatékát s ebben az örökhag)ó közszerzeménvi jutalékát örökli. = PHT. Í19. sz. 7. /. A hozomány állagának tulajdonjoga abban az esetben, ha az adományozó harmadik személy azt magának fenn nem tartotta, a nőre száll át. //. Az a vagyon, melyet harmadik személy nem kifejezetten hozományát ad át a férjnek, akkor sem tekinthető hozománynak, ha különben a juttatott adomány a végből történik is, hogy azzal a házassági kiadások fedezése a férj részére megkönnyítiessék (Kúria 1927. szept. 20. P. Hl. 8101/1926. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság az elsőfokon hozott ítéletnek általa elfogadott ténymegállapításaiból és különösen dr. N. Gyula székesfehérvári kir. közjegyző által felvett okirat ama tartalmából, amely szerint az alperes felperesnek vele szemben fennálló hozományi követelését elismerte, — jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy alperes az esküvő napján az 5000 aranykoronát a felperes atyjától kifejezetten hozományul kapta. — Miután pedig a hozomány állagának tulajdonjoga abban az esetben, ha az adományozó harmadik személy azt magának fenn nem tartotta, — a nőre száll át, — ily fenntartás bizonyításának hiányában felperes azon az alapon, hogy alperessel kötött házassága időközben felbontatott, a hozományt, alperestől jogosultan követelheti vissza.