Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
Magánjogi Döntvénytár. tama alatt az elsőrendű alperes birtokába került ingatlan az elsőrendű alperesnek az örökhagyóval fennállolt házassága alatt megszerzettnek tekintendő. A házasság alatt szerzett ingatlan a házastársak közszerzeménye s mint ilyen a házastársak, illetve örököseik közt a házasság megszűnte után természetben megosztandó. Az ingatlan közszerzeményi minőségén nem változtat, hogy ezt, — mint ezűltal is — kizárólag az egyik házastárs tulajdonául jegyezték be, kivéve természetesen azt az esetet, ha a házastársak az ingatlan tekintetében a közszerzeményi megoszlást kizárták. A közszerzeményi megosztás kizárására azonban abból a különben nem vitás tényből, hogy a házastársak egy másik szintén a házasság alatt szerzett, de utóbb ugyancsak a házasság által elidegenített ingatlant a szerzéskor közös névre iratiák, hololt a peres ingatlannál vevőként egyedül az elsőrendű alperes szerepelt, nem lehet következtetni. Mindezeknélfogva a fellebbezési bíróság az ingatlan közszerzeményi minőségét s az ingatlan felerészének az örökhagyó hagyatékához tartozását az anyagi jogszabályoknak megfelelően állapította meg s az ingatlan hagyatéki felerészének a felperes örökségi jutalékának megfelelő hányadát — negyedrészt a felperes részére helyesen ítélte meg. Az ingatlan vételhálralékát az elsőrendű alperes az előrebocsátott lényállás szerint az örökhagyó halálát követő 15 napon fizette ki. Ebből a lényből, kapcsolatban azzal, hogy az elsőrendű alperes az ellenkezőnek bizonyítását meg sem kísérelte, okszerűen lehet következtetni arra, hogy a vételárhátralék kifizetésére fordított vagyonérték a házastársak vag)onában a házasság megszűnte előtt is meg volt. A dolog tehát oly bá veendő, mintha a vételárhátralék kifizetése a házasság fennállása átall történt volna. Egyébként, ha a vételárhátralékba fizetett összeget az elsőrendű alperes nem a házastársak közös vagyonából, hanem saját különvagyonából fizette volna ki, ennek nem az az általa vitatolt következménye lenne, hogy az ingatlannak a vételárhátralékkal arányos része az ő különvagyonának tekintessék, hanem az, hogy a vételár, mini a házastársak közös adóssága terhelje a közszerzeményt, tehát annak fele az ő részére az elhalt házastárs örökösei által megtéríttessék. Azonban, minthogy a vételárhátralék a házastársak közös vagyonából tekintendő a fennebbiek szerint kifizetettnek, ennek sincs helye s ekként helyesen járt el a fellebbezési bíróság, hogy az elsőrendű alperesnek a vételárhátralék kifizetésére alapított igényét figyelmen kívül hagyta.