Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

!, Magánjogi Döntvénytár. 6. /. Ha az ingatlan adás-vételt tárgyaló írás­beli szerződés korábban létrejött szóbeli szerződésen alapul s annak éruényreemelését jelenti, a közszer­zemény szempontjából a szerződés érvényessége a szóbeli megállapodás időpontjára visszahat. — //. Ha a közszerzeményi ingatlan vételárhátralékát az egyik házastárs saját különvagyonából fizette volna ki, ennek nem az a következménye, hogy az ingatlan­nak a vételárhátralékkal arányos része az ő külön­vagyonának tekintessék, hanem az, hogy a vételár mint a házastársak közös adóssága terhelje a köz­szerzeményt, tehát ennek fele az ő részére az elhalt házastárs örökösei által megtéríttessék. — ///. A hiányzó különvagyon értéke az egész közszerze­ményt, annak tehát a különvagyonnal bírt házas­társat illető felerészét is terheli. (Kúria 1927. okt. 7 P. I. 4923/1926. sz.) Indokok: Nem vitás a perben, hogy bár a peres ingatlanra vonatkozó írásbeli adás-vevési szerződést az elsőrendű alperes csak 1922. évi március hó 27. napján, az eladó pedig 1923. évi június hó 15. napján írta alá, az elsőrendű alperes az in­gatlant szóbeli szerződéssel már az 1920. évben, tehát nejének — az örökhagyónak — 1922. évi szeptember hó 8. napján bekö­vetkezett halála előtt megszerezte s 1920. évi október hó 1. nap­ján az ingatlan birtokába is belépett. Az sem vitás, hogy az elsőrendű alperes a 20,322 korona 25 fillér vételárból 12,480 koronát 1920. évi november hó 5. napján letörlesztett, a vételár többi részét pedig csak 1922. évi szeptember hó 23. napján fizette ki. A 4420 1918. M. E. sz. rendeletre tekintettel az ingatlanra vonatkozó vételi szerződés csak annak írásbafoglalásával és mind­két szerződő fél aláírásával 1923. évi június hó 15. napján jött ugyan énényesen létre, de minthogy az írásbeli szerződés az 1920. évben létrejött szóbeli szerződésen alapul s annak érvény­reemelését jelenti, helyes a fellebbezési bíróságnak az a megálla­pítása, hogy a közszerzemény szempontjából a szerződés érvé­nyessége a s/óbeli megállapodás időpontjára visszahat s ennél­fogva nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja sem, hogy a szóbeli szerződés folytán a házasság tar-

Next

/
Thumbnails
Contents