Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

2 Magá ujon > Oöní vény tár. megbüntelte a mialt a cselekménye miatt, mert 1924. évi április hó 3 ik napján a feleségére (leiperesre) revolvert szegzett és őt megöléssel fenyegette. A büntetőbíróságnak ez az ítéleti ténymegállapítása — a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó helyes okfejtése szerint a polgári bíróságra — nevezetesen a fennforgó házassági perben ítélkezésre hivatott bíróságokra is — irányadó, miért is alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza alaptalan. A fellebbezési bíróság alperesnek fent ismertetett cselekményét a H. T. 78. §-ában meghatározott házassági bontó oknak minősítette. Ezt a minősítést a kir. Kúria tévesnek találta azért, mert alperesnek ismertelelt cselekményében «a házasiárs élete elleni törés» szándékát és így annak fogalmát fennforgónak nem látja. Ugyanis az élet ellen törés fogalmának a megállapílhatásához a kir. Kúria szükségesnek találja, hogy a házastársa élete ellen törő házasfel a Btknek az ember élete ellen irányuló valamelyik bűnteltét megkísérelte vagy legalább is ily bűntett elkövetésére irányuló előkészületeket telt legyen, a fennforgó esetben azonban a büntetőbíróság ítéletében foglalt és itt is irányadó ténymegállapítás és az arra alapítóit büntelőjogi minősítés ily következtetésre alapot nem szolgáltat. Azonban alperes fentebbi cselekményével a házastársi kötelességeit szándékosan és súlyosan megsértette, miáltal a H. T. 80. §. a) pontjában írt bontó okot követte el, és minthogy a kir. Kúria a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével arról győződött meg, hogy alperesnek fentismertetett cselekménye folytán felek házassági viszonya anmira fel van dúlva, hogy a további életközösség a felbontást kérő felperesre elviselhetetlenné vált, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletéi alperes felülvizsgálati kérelme következtében — a rendelkező részhez képest — a bontó ok minősítése kérdésében részben megváltoztatta. = Ugyanígy már Dlár III. f. IX. 167. sz. 3. A házasság tartama alatt elért vagyonszaporalat közszerzemény, tekintet nélkül arra, hogy a vagyoni gyarapodás mind a két fél, vagy csak az egyik fél tevékenységének az eredménye-e, s ezért közömbös, hogy a gondnokság alá helyezett férj fogyatékos szellemi képessége s pazarló életmódja miatt nem vett részt a vagyonszerzésben.