Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

1. A katonai büntetőbíróság által elrendelt s ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságból származó kárigény megtérítésére nézve törvény nem intézkedik. . (Kúria 1927. máj. 6. P. VI. 2815/1926. sz.) Indokok: A katonai büntetőbíróság által elrendelt s ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságból származó kárigény megtérítésére nézve törvény egyáltalán nem intézkedik s oly általános magánjogi szabály sincs, amely pusztán azon az alapon, hogy a büntetendő cselekmény gyanújából vizsgálati fogságban volt személy a vád alól felmentelelt, a kir. kincstár kártérítési kötelezettségét megállapítaná. A Bpl. 584-587. § ai értelmében a polgári büntetőbíróság állal elrendelt s ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságért az ott körülírt eljárás mellett érvényesíthető kártérítésre vonatkozó szabályok pedig kilerjesztőleg a jogelvet illetőleg sem magyarázhatók. Minthogy a fellebbezési bíróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint nem merült fel adat arra, hogy a felperesnek vizsgálati fogságba helyezését és fogvatartását az állam valamely közegének jogellenes cselekménye vagy vétkes mula-ztása okozta, a kir. kincstár az állami közegeknek jogellenes eljárásáért tartozó felelősség alapján sem volt az adolt esetben kártérítésre kötelezhető. 2. Az élet ellen törés fogalmának a megállapíthatásához a kir. Kúria szükségesnek találja, hogy a házastársa élete ellen törő házasfél a Btknek az ember étele ellen irányuló valamelyik bűntettét megkísérelte vagy legalább is ily bűntett elkövetésére irányuló előkészületeket telt legyen. (Kúria 1927. szept. 9. P. III 8025/1925. sz.) indokok: A büntetőbíróság az elsőbíróság ítéletének indokolásában felhívott jogerős ítéletével alperesi a Khlk. 41. §-ába ütköző közcseod elleni kihágásban bűnösnek mondolla ki és Magánjogi Döntvénytár. XXI. 1