Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 14S' házassági anyakönyvi kivonat alapján maga is megállapítja, hogy az akkor Oroszországban, mint hadifogoly (tehát családjogi vonatkozásban magánszemély) tartózkodó magyar állampolgár elsőrendű alperes és N. T. orosz állampolgárnő ó-naplár szerint 1917. évi július hó 2-ik napján K. helységben az Alexei metropolitáról elnevezett templomban a szertartást végző I. M. plébános előtt négy tanú jelenlétében, tehát az előbb idézett cári törvénynek megfelelően személyesen házasságot kötöttek, amelyet az említett lelkész a vonatkozó egyházi anyakönyvbe be is vezetett vagy vezettetett és így elsőrendű alperesnek ezt a házasságát alaki tekintetben a H. T. 113. §-ában írt jogszabálynál fogva valósággal létrejöttnek kell tekinteni. Alaptalan tehát az elsőrendű alperesnek a felülvizsgálati kérelmében is fenntartott az a védekezése, hogy ő N. T.-val nem valóságos házasságot, hanem csupán úgynevezett szovjetházasságot kötött, amelyet a kir. Kúria is valóságos házasságnak nem tekint. Alaptalan továbbá az elsőrendű alperesnek az a felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság jogszabály megsértésével mellőzte annak a ténykörülménynek a bizonyítására felhívott bizonyítékai megszerzését, hogy ő az orosz forradalmi komisszárius parancsára és fenyegetésére — tehát kényszerhelyzetben — kötött házasságot, alaptalan pedig azért, mert a semmis, illetőleg érvénytelen házasságot is — a H. T. 46., illetőleg 67. §-a értelmében — mindaddig érvényesnek és fennállónak kell tekinteni, míg az — semmisségi, illetőleg érvénytelenítési perben — ítélettel semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítva nem lett, elsőrendű alperesnek Oroszországban megkötött házasságát pedig sem nevezett alperes, sem más erre jogosított, nem támadta meg ilyen perek valamelyikével. Alaptalan végül az elsőrendű alperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott az az érvelése is, hogy ő mint róm. kath. vallású fél a gör. kel. vallású N. T.-val nem is köthetett alakilag érvényes házasságot gör. kel. templomban és gör. kel. lelkész előtt, alaptalan pedig azért, mert eltekintve attól, hogy a vonatkozó orosz anyakönyvi kivonat tanúsítása szerint az elsőrendű alperes magát igazhitűnek — tehát gör. kel. vallásunak — mondotta, a fentebb idézett orosz cári jogszabályok pedig a vegyes házasságokat nem tiltják. Minthogy pedig a fentebb előadottak alapján elsőrendű alperesnek N. T.-val Oroszországban megkötött házassága akkor, amikor elsőrendű alperessel házasságot kötött, még meg nem szűnt, illetőleg érvénytelennek nyilvánítva nem volt, sőt még ma is fennáll: helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése..