Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 105 nek, mint névaláírónak kell a végrendelkező nevét aláírnia s az okiratot a végrendelkezőnek kézjeggyel kell ellátnia, végül a tanuknak mindezek megtörténtét magán az okiraton igazolniok kell. A meg nem támadott tényállás szerint az örökhagyó a végrendeletet önkezűleg alá nem írta. A végrendeleten az örökhagyó neve és kézjegye rajta van ugyan, névaláíró azonban nem szerepel az okiraton s a tanuk által aláírt végrendeleti záradék nem tartalmazza annak igazolását, hogy a végrendelet tartalma az örökhagyó és a tanuk együttes jelenlétében a tanuk egyike által felolvastatott és hogy az okiratra a végrendelkező nevét a végrendeleti tanuk egyike írta alá. Minthogy az örökhagyó végrendelete ezek szerint az 1876. évi XVI. t.-c. 6. §-ában meghatározott olyan érvényességi kellékeket nélkülöz, amelyek tanuk vallomásával nem pótolhatók, a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabálynak megfelelően mondta ki a végrendeletet érvénytelennek. A kir. Kúria ezeknél fogva a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Minthogy azonban a végrendelet az érdekeltek közül csak annak irányában mondható ki érvénytelennek, aki azt megtámadta, az örökhagyó által 1922. évi június hó 10. napján alkotott végrendeletet pedig keresettel csak a felperes támadta meg, ki kellett mondani, hogy a végrendelet csak a felperes irányában érvénytelen. = Ugyanígy : Mj. Dtár XX. 25. (II.) — A bíróságnak a megtámadási jogalaphoz való kötöttségére nézve I. : Mj. Dt. XII. 108., X. 209., VII. 103., VI. 114., VI. 30., V. 121,, I. 102. 71. /. Nem tekinthető a keresetképességet részben helyreállító oknak az a körülmény, hogy a balesetet szenvedett addig végzett munkájánál jelentékenyen alacsonyabb rendű könnyű testi foglalkozásra még képes. — II. A baleseti járadék a beszámítás szempontjából a tartásdíjakkal egy tekintet alá esik. (Kúria 1928 máj. 31. P. VI. 8211/1926. sz.) indokok: ... A felperes megtámadta azt a rendelkezést, amely szerint a bíróság az ő alapjáradékát az alperes viszontkeresetének részbeli sikere folytán felére csökkentette és amely szerint csak ez a fele összeg (aranyértékű 39 kor. 30 fillér) szolgált az átértékelés alapjául. A felperesnek ez a támadása alapos. A felperes ugyanis tanult szakmunkás (géplakatos) volt, aki a fellebbezési bíróság által elfogadott orvosszakértői vélemény szerint ezt a munkáját az elszenvedett baleset következtében ma