Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 99 A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a kecskeméti III. anyakönyvi kerület születési anyakönyvébe 1926. évi január 13. napján K. Mihály és Sz. Mária házasságából származónként bejegyzett Rozália utónevet nyert gyermeket törvénytelen születésűnek nyilvánítja; végrehajtás terhével kötelezi Sz. Mária másodrendű alperest, hogy a felperesnek 200 P összperköltséget 15 nap alatt megfizessen; a perköltséget a felperes és kisk. K. Rozália elsőrendű alperes között kölcsönösen megszünteti; elrendeli, hogy az ítélet a kecskeméti állami III. anyakönyvi kerületi anyakönyvvezetővel a törvénytelen bejegyzés végett közöltessék. Indokok: A felperes keresetét arra alapította, hogy, a másodrendű alperessel, Sz. Máriával való házassága megkötésekor 1925. évi június hó 15. napján a másodrendű alperes már mástól teherben volt s neki erről a házasságkötéskor tudomása nem volt, ekként a házasságkötéstől számítva 6 hónap és 18 napra — 1926. évi január hó 2. napján — született és Rozália utónevet nyert gyermek nem a házasságból származott; s a házasságot a H. T. 54. §. e) pontja alapján érvénytelenségi perrel meg is támadta. A felperes által a felülvizsgálati tárgyaláson bemutatott a házassági perben keletkezett a kecskeméti kir. törvényszék által P. 5231/1925. sz. a. hozott jogerős ítéletnek a Pp. 669. §-a és 696. §-a értelmében a kereset megállapítására felhozott okok megítélésére befolyással bíró tények megállapításánál hivatalból is figyelembe veendő tartalmából a kir. Kúria megállapítja, hogy a felperes és a másodrendű alperes házasságát a bíróság a H. T. 54. §. e) pontjában meghatározott érvénytelenségi okból azon az alapon, mert a másodrendű alperes a házasság megkötésekor mástól teherben volt s a felperesnek erről a házasság megkötésekor tudomása nem volt —jogerősen érvénytelennek nyilvánította. A házasság érvénytelenítése iránt folyamatban volt perben keletkezett s a házassági köteléket érvénytelennek kimondó eme jogerős ítéletben foglalt s a gyermek törvénytelenítése iránti jelen perben feltétlenül irányadó eme tényállásból, melynél fogva a másodrendű alperes a házasság megkötésekor mástól volt teherben, s erről a férjnek a házasság megkötésekor nem volt tudomása — okszerűleg következik, hogy bár a házasság tartama alatt a rendes fogamzási időben született gyermeknek nem a férj az apja, és e szerint kizártnak kell tekinteni azt, hogy a gyermek a férjjel való nemzésből ered és az ily gyermekre nézve a házasság tartama alatt a fogamzási időben történt születése dacára a házassági együttélésen alapuló törvényes vélelem alkalmazást nem találhat; de ki van zárva annak a jogi vélelemnek alkalmazhatása