Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
Magánjogi Döntvénytár. Ha való is, hogy a felperes tett oly értelmű ígéretet, hogy a budai ingatlant a másodrendű alperes gyermekeinek fogja hagyni, ez eiiymagábanvéve még semmi jogi alapot sem nyújt arra, hogy az alperesek az öröklési jog biztosítását kérjék. Helyesen utasította tehát el a fellebbezési bíróság az alperesekel idevonatkozóan előterjesztett kérelmükkel is. Alaposnak találta azonban a kir. Kúria az alpereseknek a miatt emelt felülvizsgálati panaszát, hogy a fellebbezési bíróság a felperest a zongorára irányuló keresetével el nem utasította. Az alperesek a perben a zongorára vonatkozó kereseti kérelem elutasítását azon az alapon kérték, hogy az örökhagyó után maradt zongorái az elsőrendű alperes az unokájának ajándékozta s a felperes ehhez hozzájárult. Ide vonatkozólag a felperes a perben 1924. évi július hó 3-án történt személyes kihallgatása alkalmával előadta, hogy amikor az elsőrendű alperes közölte vele, hogy a zongorát unokájának ajándékozta, azt a kijelentést telte az elsőrendű alperesnek, hogy tehet ugyan az elsőrendű alperes amit akar, de mindaddig, amíg a bíróság az ingókról nem határoz, addig az elsőrendű alperes se rendelkezhetik azokról; amikor azonban később az elsőrendű alperes unokája megköszönte felperesnek, hogy a zongorát neki ajándékozta, a felperes a köszönetet elhárította azzal, hogy azt ne neki köszönje meg, hanem nagyanyjának, az elsőrendű alperesnek. A kir. Kúria megítélése szerint a felperes az ajándékozásról történt értesülése alkalmával még nem járult ugyan hozzá a zongorái illetően az ajándékozáshoz, utóbb azonban azzal a kijelentésével, hogy az elsőrendű alperes unokája az elsőrendű alperesnek köszönje meg a zongora ajándékozását, jóváhagyólag tudomásul vette azt, hogy az elsőrendű alperes a zongorát unokájának ajándékozta. A zongora kiadása iránt támasztott keresete tehát alaptalan. Ennek folytán a kir. Kúria a keresetet a zongora iránt emelt kérelmével elutasította. = Osztályegyesség megtámadása a közjegyző által okozott tévedés címén : Mj. Dtár XV. 22., I. 233. 65. Azzal a férjjel szemben, aki a nő teherben létét a házasság megkötésekor tudta, vélelem áll fenn a mellett, hogy a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkezett. (Kúria 1928. febr. 23. P. III. 3507 1927. sz.)
