Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

86 Magánjogi Döntvénytár. nem igényelheti, s csak ahhoz van meg a joga, hogy az elsőrendű alperes ellen kártérítéssel lépjen fel, amennyiben annak az eset körülményei között helye lehet. Ám a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított lényekből másodrendű alperesnek az ingatlan megszerzésénél tanúsított rosszhiszeműségére a kir. Kúria okszerűen következtetési nem vonhatott, mert eltekintve attól, hogy az ellenfél puszta jogcíméről való tudomás egymagában a rosszhiszeműség megállapítására még nem elég, és eltekintve attól, hogy másodrendű alperes a vételnél ügyvédi tanács igénybevételével a körülményekhez méri gondossággal járt el, jogszabályaink értelmében a szerződés a bontó feltétel bekövetkezése esetén is csak akkor válik feltéllenül hatálytalanná, ha a felek a szerződést a bontó feltétel bekövetkezte dacára érvényben tartani nem kívánták. Sem a házassági életközösség visszaállításának, sem az együttélés néhány hónapon át való folytatásának puszta lénye tehát a szerződés előtti állapot helyreállítására a felperesnek egymagában követelési jogot még nem adott ez esetben annál kevésbbé, mert az elsőrendű alperes állítása szerint a felperes hozzájárult ahhoz, hogy a szerződés a rövid időre visszaállított életközösség végleges megszakítása után is érintetlenül fentartassék — amiből önként folyik annak a következtetésnek helyessége is, hogy a /}) alatti okirat tartalma nem zárja ki annak a feltét élezését, hogy elsőrendű alperes az egész ingatlant a másodrendű alperesre jogszerűen ruházta át — ily körülmények között pedig nem lehet szó arról, hogy a másodrendű alperes elsőrendű alperestől az ingatlant rosszhiszeműleg szerezte meg. Anyagi jogot sért ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint a másodrendű alperes jóhiszemben nyilvánkönyvi jogot nyert tulajdonosnak nem tekinthető, minek folyományaként a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest az alperesek között Abaújszántón 1925. évi július hó 19. napján létrejött adásvételi szerződés hatálytalanítása iránt indított keresetével elutasította és őt pervesztességénél fogva a másodrendű alperes javára perköltség fizetésére kötelezte. A keresetnek a másodrendű alperessel szemben megállapított emez alaptalanságánál fogva másodsorban az a kérdés döntendő el, vájjon az elsőrendű alperes tartozik-e a felperesnek a keresetben érvényesített kártérítéssel vagy sem. A fellebbezési bíróság azonban elfoglalt jogi álláspontjánál fogva e részben tényállási meg nem állapított, miért is a kir. Kúria a fellebbezési bíróságot e részben a tényállás megállapítására és a felperes által érvényesített kártérítési igény kérdésére kiterjedő új határozat hozatalára utasította, a felülvizsgálati eljárási költség-