Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 87 nek pedig egyelőre csak a megállapítására szorítkozott és felperesnek a perköltség felemelésére irányult csatlakozási kérelmével ebből az okból nem foglalkozott. 50. Annak elbírálásánál, hogy a nőnek van-e közszerzeményi igénye, a férjnek a házasságkötés idején fennálló személyi állapota, a hitvestársi öröklési igény elbírálásánál pedig a férjnek az elhalálozáskor volt községi illetősége irányadó. (Kúria 1927 nov. 7. P. I. 3505/1926. sz.) = Ugyanígy a személyi állapotnak közszerzemény szempontjából irányadó időpontjára nézve: Mjogi Dtár X, 6<>. és IV. í2!53. 60. Baleseti kártérítésre közömbös, hogy a felperes a maga munkaerejét csak a maga gazdaságában hasznosította és hogy a bal karjának elvesztése által csökkent munkaerejének pótlására teljesített-e már kiadásokat. (Kúria 1928. febr. 28. P. VI. 3032 1927. sz.) Indokok: A felperes részéről korábban indított perben hozott jogerős ítélet a felperes követelésének jogalapját már megállapította, és így ezzel az ítélettel az ítélt dolog erejével el van már döntve, hogy az alperes a kár megtérítésére köteles, de ez a kötelezettsége a felperesnek ugyancsak megállapított gondatlanságára tekintettel csak a kár 7s részének megtérítésére terjed. Olyan szabály pedig nincsen, amely szerint a balesetei -.szenvedett fél a munkaképességének csökkenéséből eredő kárának megtérítését egyáltalában nem kövelelheti abban az esetben, ha a baleset körül őt is irondallanság terhelte. A most tárgyaltakra vonatkozóan előterjesztett alperesi támadásnak tehát nincs súlya. De alaptalan az arra alapított panasz is, hogy a járadék azért nem lett volna megítélhető, mert a felperes külön nem bizonyította, hogy csökkent munkaképességének pótlása végett teljesített-e kiadásokat és ha igen, mennyit. A kártérítésnek ugyanis az a célja, hogy a felperest, akinek a munkaképessége csökkenéséből eredő károsodása nyilvánvaló, lehetőleg abba a helyzetbe hozza, amelyben a baleset bekövetkezte nélkül lenne; vagyis a kártérítés nyujtásával azt a lehetőséget kell biztosítani a felperes részére, hogy megfogyatkozott munkaerejét másnak munkájával pótolhassa. Ennélfogva közömbös, hogy a felperes a maga munkaerejét csak a