Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár'. felek az életközösséget utóbb visszaállították, ha a felek nem adtak kifejezést annak az akaratuknak, hogy a szerződést hatálytalanítsák. (Kúria 1927. dec. 16. P. III. 4232 1927.) indokok: Felperes és az elsőrendű alperes 1924. évi december hó 10-én a l>) nlatit közjegyzői okiratba foglalt szerződésben vagyoni viszonyaikat véglegesen, vagyis már házasságuk törvényes felbontása esetére való kihatással és érvénnyel is rendezték és ennek folyamán egyebek közölt felperes a házasság tartama alatt a szerződés megkötésekor még teljes egészében fennállolt kölcsön útján szerzett és mindkét fél javára lelekkönyvezett házas belsőség nevén álló felének tulajdonjogát az egész kölcsön áthárításával az elsőrendű alperesnek engedte át, viszont az elsőrendű alperes úgy a házba történt befektetések címén támasztható, valamint közszerzeményi igényének teljes és végleges kiegyenlítéséül kamatmentes tíz millió korona megfizetésére vállalt a felperessel szemben kötelezettséget. Nem vitás, hogy felperes a közös lakást 1924. évi december hó 10-én elhagyta — 1925. évi január hó 4-én azonban a házasfelek az életközösséget visszaállították, mely a felperes eltávozásával véglegesen ugyanazon év június havában szűnt meg — néhány héttel utóbb pedig vagyis 1925. évi július hó 19-én az elsőrendű alperes a szerződés alapján kizárólagos tulajdonául bekebelezett házasbelsőséget a másodrendű alperesnek eladta. A fellebbezési bíróság jogi döntése szerint a másodrendű alperes eme tulajdonjog szerzése rosszhiszemű volt, mert a házastársak családi körülményeit ismerte, tudta, hogy a házasfelek a házassági életközösséget-a vagyoni kérdéseket szabályozó szerződés megkölése után helyreállították, kellő gondosság kifejtése mellett tudnia kellett tehát azt is, hogy a végleges elválás és a házasság felbontásának fellételéhez kötött vagyonrendezési szerződés az életközösség visszaállítása és több hónapon át történt folytatása következtében hatályát vesztette, és a felperesnek joga nyilt arra, hogy a szerződés hatálytalanná válása folytán az elsőrendű alperesre átruházott ingallanjutalék tulajdonát visszakövetelhesse. Az alperesek felülvizsgálati támadása következtében ebben a perben elsősorban, az a kérdés döntendő el, vájjon a másodrendű alperest az elsőrendű alperestől vásárolt ingatlan jogszerű tulajdonosának kell-e tekinteni, vagy sem, mert amennyiben másodrendű alperes a felperest illetett ingatlanjutalék telekkönyvi tulajdonát érvényesen szerezte meg, úgy felperes az ingatlanjutalékot